Államvédelmi Hatóság (ÁVH)

1948 februárjában Bajomi Béla és unokaöccse, Bajomi Miklós elhatározták, hogy létrehoznak egy illegális szervezkedést a demokratikus államrend megdöntése céljából. Ennek részeként röplapokat készítettek, valamint összeállítottak egy memorandumot, amelyet elküldtek a budapesti amerikai követség katonai attaséjának. 1949 májusában Bajomi Béla közölte Mihály nevű fiával, hogy kiszökik az országból, ekkor átadott neki egy pisztolyt és hozzátartozó lőszert. Unokaöccsével átszökött Ausztriába, majd Bécsben kapcsolatba léptek az angol titkosszolgálattal.

Balogh Mátyás 1953. március 12-én a békési református egyház lelkészi irodájában több személy jelenlétében súlyosan izgató kijelentést tett a demokratikus államrenddel szemben, továbbá az egyház 2 hold és 260 négyzetöl szőlőjét úgy osztotta meg egyházi alkalmazottak és más kívülálló személyek között, hogy az egyes részek a 400 négyzetölt nem érték el, így mentesültek a beadási kötelezettség alól, ezáltal pedig megkárosította az államot.

Barcza Gyuláné 1946 novemberében illegálisan Ausztriába szökött, ahol az amerikai hírszerzés több alkalommal kihallgatta. Ezek során gazdasági és politikai, valamint a magyar és a szovjet csapatokra vonatkozó katonai adatokat közölt velük. 1948-ban a budapesti amerikai követségen állásra jelentkezett. Itt alkalmazták, megbízható egyénnek találták és megbízták kémkedéssel, amit ő elvállalt. Jelentést készített a Székesfehérváron észlelt szovjet csapatmozgásokról és a sóstói, illetve más repülőtereken tartózkodó repülőgépekről, egységekről.

Gájer Imre 1941 őszén illegálisan visszatért Magyarországra, a határon azonban elfogták és átadták őt a győri csendőrségnek, ahol beszervezték bizalmi munkára. A kihallgatásán elárulta azokat a kapcsolatait, akikkel Spanyolországban a nemzetközi brigádban együtt volt. Szabadon bocsátása után hazatért Csepelre és Rajk Lászlón keresztül bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. Besúgói tevékenységének köszönhetően 1942-ben lebuktatta a KMP egyik fontos vonalát, ekkor tartóztatták le többek között a vezetőség két tagját, Schönherz Zoltánt és Rózsa Ferencet is.

Gáspár Gusztáv 1948. október 25-én átszökött Ausztriába, majd András Károly újságíró felkérésére elvállalta, hogy a francia titkosszolgálat részére gazdasági, politikai és katonai vonatkozású adatokat gyűjt a hozzá segélyért forduló magyar menekültektől. Iványi Jánossal pedig megállapodott abban, hogy 1949 nyarától az Iványi által vezetett - de a franciáknak információkat gyűjtő - kémszervezet tagjait a Caritas ellátmányából támogatni fogja.

Gyimesi Szilárd és társai a Nyugat-Dunántúlon 1949-ben létrehozták a fiatalokból álló Antibolsevista Gárda elnevezésű illegális fegyveres szervezetet. Tevékenységük a demokratikus államrend megdöntésére irányult.

Hernádi Gyula 1949 szeptemberében átszökött Ausztriába és felvette a kapcsolatot az angol titkosszolgálattal. Az angolok beszervezték őt és megbízták, hogy építsen ki Magyarországon egy hálózatot és gyűjtsenek számukra adatokat a magyar és a szovjet csapatmozgásokról. Budapestre történő visszatérését követően Hernádi a hírszerző csoportjába beszervezte Beck Lászlót, Hunyadi Buzás Attilát, Halmos Etelkát, Palásthy Imrét, majd 1950 húsvétja előtt Halmos Etelkán keresztül Kaszaházi Évát is, aki a Zalaegerszegen tartózkodó határvadászokkal kapcsolatban szolgáltatott adatokat.

Horváth Barna és Horváth Kálmán, 1945 előtt is szolgáló katonatisztek 1947-ben felvételt nyertek a demokratikus hadseregbe, ahol a Magyar Légierőnél igen magas beosztásokba kerültek. Ezt felhasználva tudatosan romboló és züllesztő tevékenységet fejtettek ki a hadseregben. Tevékeny szerepük volt a régi, fasiszta tisztek visszavételében, szabotálták és akadályozták a munkáskáderek kiképzését, szabotálták a műszaki kiképzést, elmulasztották a tervszerű ellenőrzést és az indokolt felelősségre vonást, valamint döntéseikkel nagy károkat okoztak a népgazdaságnak.

Kollmann László 1944-ben Lengyelország területén német segédrendőrként partizánok elfogásában és bántalmazásában vett részt. 1946-tól kezdve Grazban élt, Magyarország és Ausztria között kiterjedt ember- és árucsempészettel foglalkozott. 1948-tól a francia hírszerző szervezet számára, majd az amerikai katonai hírszerző szervezet számára is kémkedésre vállalkozott. Széleskörű kémhálózatot épített ki, ebbe több ismerősét, többek között Károly nevű testvérét is bevonta. Segítségükkel főleg gazdasági és katonai adatokat szerzett és juttatott ki Magyarországról megbízóinak.

Kovács Balázs az 1944 őszi harcok során a bugacmonostori tanyájára betérő szovjet katonát egy vasvillával agyonszúrta, majd annak holttestét szomszédja, Csabai István segítségével a közeli nádasban elrejtette. A katona csizmáját Kovács megtartotta magának, fegyverét pedig elásták a tanyán.