Pálinkás Antal és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Kovács István
Az eljáró ügyészség megnevezése
Katonai Főügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 08. 07.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Gáspár Gyula
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. II. 071/1957
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Ledényi Ferenc
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. 0145/1957
A jogerős döntés szerinti tényállás

A per vádlottjai – Keresztes János kivételével – a rétsági Páncélos Tiszthelyettes Kiképző Ezred állományába tartoztak. 1956. október 28-án a Nógrád Megyei Tanács utasítására Rétságon megalakították a járási nemzeti bizottságot. Pálinkás Antal őrnagy, az ezred törzsfőnöke kezdeményezésére és Garami Lajos ezredes ezredparancsnok aktív közreműködésével azonban egy más összetételű járási forradalmi bizottságot választottak és létrehozták a nemzetőrséget is. Az új bizottsági tagok honvédségi gépkocsikkal végig járták a járás községeit, megalakították a községi forradalmi tanácsokat és felállították a nemzetőrségeket, amelyeket Garami ezredes utasítására felfegyvereztek. Október 30-án a Honvédelmi Minisztérium rendeletére megválasztották a rétsági alakulatnál is a „forradalmi katonai tanácsot”, amelynek elnöke Pálinkás őrnagy, elnökhelyettese pedig Stifft Róbert főhadnagy lett. Ezen a napon Felsőpetényben a Mindszenty József hercegprímást őrző államvédelmi egység úgy döntött, hogy szabadnak tekinti az őrizetest. Garami és Pálinkás parancsnokok a hír hallatán négy önként jelentkezőt, Stifft főhadnagyot, Galajda Béla hadnagyot, Tóth József főhadnagyot és Vajtai Gyula főhadnagyot elküldtek a bíborosért. Pálinkás őrnagy felhívta a Minisztertanácsot, ahol Tildy Zoltán államminiszter titkárságán Keresztes János testőrőrnagytól azt az utasítást kapta, hogy másnap Mindszentyt vigyék fel Budapestre. Október 31-én nagy kísérettel, köztük a hercegprímás kiszabadítására időközben megérkezett újpesti fegyveresekkel felkísérték a bíborost Budapestre, az Úri utcai prímási palotába. Pálinkás őrnagy parancsára a kíséretet biztosító katonák az érseki palota őrségének tagjai maradtak. Később a Mindszenty őrzésével megbízott Galajda, Vajtai és Tóth tisztek a bíboros írásbeli megbízó levelével az Állami Egyházügyi Hivatal iratanyagát teherautón az Úri utcába szállították. November 4-én e tisztek Tildy utasítására Mindszentyt előbb a Parlamentbe, majd az amerikai nagykövetségre kísérték.
November 2-án Rétságon a „forradalmi katonai tanács” utasítására a helyi volt államvédelmi tiszteket és a felsőpetényi őrség államvédelmi beosztottjait előállították a laktanyába, majd Pálinkás őrnagy parancsára a fogdába zárták őket. Behívtak 30 tartalékos tisztet, akiknek az irányításával felállítottak egy nemzetőr zászlóaljat a szovjet csapatok elleni harc biztosítására. November 4-én a szovjet csapatok támadásának hírére Pálinkás őrnagy javaslatára Garami ezredes előkészületeket tett a harc felvételére, majd egy tárgyalás után végül az ezred megadta magát a szovjet egységeknek.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Rétság
Nógrád vármegye
Felsőpetény
Nógrád vármegye
Budapest
Jogerős döntés

Pálinkás Antal (Budapest, 1922) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntette miatt halálra ítélték.

Garami Lajos (Budapest, 1919) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.

Stifft Róbert (Újpest, 1925) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

Galajda Béla (Eperjes, 1921) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

Vajtai Gyula (Szálka, 1931) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

Tóth József (Budapest, 1925) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték.

Keresztes János (Jármi, 1906) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Egyéb iratokon olvasható a másodfokú ítéletet meghozó bíróság teljes neve: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa.
Pálinkás Antal kegyelmi kérelmét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. november 27-én elutasította.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-147842
HU HIM HL – XI.22 – 071/1957