Pércsi Lajos és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztály vizsgálati alosztály
Az eljáró ügyész megnevezése
Kapfinger Tibor
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 12. 04.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Jáger László
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. I. 789/1958
Az ítélet jogereje
nem jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Ledényi Ferenc
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. 266/1958
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. november 4-én Pércsi Lajos honvéd őrnagy az óbudai Schmidt-kastélyban lévő ellenálló csoportból a katonai alakulatok mintájára rajokat, szakaszokat alakított ki, amelyeknek ő lett a parancsnoka, s az összehangolt irányításhoz 8-10 főből álló parancsnoki törzset hozott létre. Pércsi utasította a hozzájuk csatlakozó Erdősi Ferenc tüzér hadnagyot, hogy robbantsa fel a Hármashatár-hegyen a BM tulajdonában lévő épületben található rádió-adóvevő berendezést. Erdősi a társaival a parancsot végrehajtotta, az épület teljesen használhatatlanná vált. November 6-án csatlakozott a csoporthoz Csíky Lajos honvéd alhadnagy, akit Pércsi felderítőtisztnek nevezett ki. Csíky még aznap a Sztálin (ma Árpád) híd, a Flórián tér és a Filatori-gát környékén állomásozó szovjet csapatok helyzetéről végzett felderítést és jelentést tett a parancsnoknak. November 6-án Pércsi elhagyta a kastélyt, a parancsnokságot Csíky vette át, aki Erdősit azzal bízta meg, hogy Szentendre környékén lévő ütegállásokból hozzon Budapestre ágyúkat. Másnap, november 7-én Csíky irányításával a Szentendréről hozott ágyúkkal, aknavetőkkel és lövegekkel tüzet nyitottak a Bécsi úton haladó szovjet egységekre. A harcokban több szovjet katona és egy polgári személy életét vesztette. November 7-én éjjel már kilátástalannak ítélték a további ellenállást, ezért Csíky többedmagával eltávozott a kastélyból.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest III.
Jogerős döntés

Pércsi Lajos (Földes, 1911) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntett, valamint felbujtói minőségben, robbanással elkövetett társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Csíky Lajos (Dorog, 1931) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntett, bűnsegédi minőségben elkövetett gyilkosság bűntette, valamint gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Erdősi Ferenc (Bakonybél, 1935) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntett, bűnsegédi minőségben elkövetett gyilkosság bűntette, valamint robbantással elkövetett társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Dalmadi Jenő (Debrecen, 1937) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, valamint felbujtói minőségben elkövetett gyilkosság bűntette miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Anda Ferenc (Budapest, 1934) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétellel elkövetett bűntett miatt 1 évi börtönre ítélték.

Tornyosi János (Pomáz, 1929) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint fegyverrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.

Tómusz Ede (Budapest, 1927) VII. rendű vádlottat izgatással elkövetett népi demokratikus államrend elleni bűntett, valamint lopással elkövetett társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt összbüntetésül 2 évi és 6 havi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Pércsi Lajos
Csíky Lajos
Erdősi Ferenc
Megjegyzés
Tornyosi Jánost már 1957. június 14-én megvádolták fegyverrejtegetéssel, mivel a nyomozás során kiderült, hogy 1956. november 9-én a birtokába került dobtáras géppisztolyt a Hármashatár-hegyen elrejtette. Az 1957. decemberi vádiratban hivatkoznak erre a dokumentumra.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958. november 10-én Anda Ferenc V. rendű vádlott jogerős 1 évi börtönbüntetésének hátralévő részét kegyelemből 3 évre felfüggesztette.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-142911
HU ÁBTL 3.1.9. V-142911/1
HU HTL – XI.22 – 789/1957