Apja művezető volt a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémműveknél. Ő maga a gimnáziumi érettségi után ugyancsak e gyárban helyezkedett el. 1939 és 1947 között az evangélikus Keresztyén Ifjúsági Egyesület tagja volt.
Magasházy Ádámmal 1945-től kezdve demokráciaellenes szervezkedés gondolatával foglalkoztak, de csak 1949-től folytattak intenzívebb szervező tevékenységet. Arra készültek, hogy háború esetén információkkal, propagandával, de fegyveresen is az ellenséges csapatokat fogják támogatni a népi demokratikus rendszerrel szemben. Tudott arról, hogy Magasházy fegyvereket, lőszert és robbanóanyagot gyűjtött és rejtegetett.
1952. március 14-én a Magasházy Ádámmal és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.