röplapok készítése és terjesztése

1956. október 25-én Budapesten a XVI. kerületben megalakították a Keresztény Ifjúsági Szövetséget, amelynek a nevét később Forradalmi Ifjúsági Szövetségre változtatták. A szervezkedés kezdeményezői és vezetői többek között a perben vádlottként szereplő Pataki László, Horváth Ferenc és Korompai László voltak. Október 28-án tartott gyűlésen a szervezet parancsnokává Balogh József horthysta katonatisztet választották, az egyik fegyveres csoport vezetőjének pedig Spamberger Györgyöt nevezték ki.

1956. november elején a Ravasz Mihály által vezetett pesterzsébeti fegyveres csoport tagjai a lakásához tartozó fáskamrában rejtették el az addig náluk lévő fegyvereket és lőszereket, amelyeknek egy részét Ravasz a statárium kihirdetésekor leadott a hatóságoknak. Bartók János december elején a pesterzsébeti temetőből elhozott egy oda elrejtett TT pisztolyt és két töltött tárat. December 10-én Bartók és Ravasz szereztek egy írógépet, amivel az országos sztrájkra buzdító röplapokat készítettek.

Csanádi Pál és Rajkay Gábor az 1946-os évben a budapesti amerikai követség alkalmazásában álltak. Ott szerzett ismeretség révén Rajkay már 1948-ban önként vállalkozott hírszerzésre James Peter Kopcsak alezredesnél, az amerikai helyettes katonai attasénál, aki azonban nem vette igénybe szolgálatait. 1950 januárjában mindketten tényleges katonai szolgálatra vonultak be, ennek során katonai titkot képező adatokat gyűjtöttek abból a célból, hogy azokat idegen állam hatóságával közöljék. A házkutatások során mindkettejüknél fegyvert találtak.

Huba Géza munkahelyén 1957. február 4-én postai úton ismeretlen személytől kapott egy gépelt röplapot, amely a „Pillanatra felriadt a nemzet” Petőfi idézettel kezdődött. A röplap szövege méltatta a „szabadságharcot” és a harc folytatásárára buzdított. A feladó utasította a címzetteket, hogy ne vásároljanak politikai napilapot, március 15-én tüntessenek és április 4-én ne menjenek ki az utcára, valamint a röplapot másolják le és terjesszék. Huba a röplapot átadta a titkárnőjének, Schmidt Józsefnének, hogy másolja le azt több példányban.

Vádlottak az 1956-os események három budapesti helyszínén (a Baross tér 19. számú házban, a II. számú női klinikán és a Péterfy Sándor Utcai Kórházban) működő felkelő csoportok meghatározó személyei voltak, akiket főként a szovjet csapatok november 4-i katonai inváziója utáni tevékenységükért ítéltek el.

Rohling Ágoston még a második világháború előtt szerzett egy 6 mm-es flóbert puskát 310 darab tölténnyel. 1945-ben vásárolt egy ismeretlen személytől egy 9 mm-es Beretta gyártmányú pisztolyt 75 darab lőszerrel. Ezeken kívül vadászfegyver és német hadipuska alkatrészekkel, 10 kg ólomsöréttel és lőszer gyártására való eszközökkel is rendelkezett. Mindezeket a házában rejtegette. A fegyvereket egy újabb világháború kitörése esetén a demokratikus erők ellen akarta használni. Kommunista- és szovjetellenes röpcédulákat készített, majd 1950. április 15-én szétszórta azokat Kónyban.