Ugrás a tartalomra

Bartók János és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Tóth Istvánné
Az eljáró ügyészség megnevezése
valószínűleg: Budapesti Helyőrség Katonai Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága, mint rögtönítélő bíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Szána Károly
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. V. 2082/1957
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. november elején a Ravasz Mihály által vezetett pesterzsébeti fegyveres csoport tagjai a lakásához tartozó fáskamrában rejtették el az addig náluk lévő fegyvereket és lőszereket, amelyeknek egy részét Ravasz a statárium kihirdetésekor leadott a hatóságoknak. Bartók János december elején a pesterzsébeti temetőből elhozott egy oda elrejtett TT pisztolyt és két töltött tárat. December 10-én Bartók és Ravasz szereztek egy írógépet, amivel az országos sztrájkra buzdító röplapokat készítettek. Másnap Bartók megőrzésre átadta Ravasznak a nála lévő pisztolyt és tárakat, aki azokat a fáskamrában elrejtette, majd Schlitt Jánossal kiegészülve szétszórták a kerületben a röplapokat. Bartókot december 14-én letartóztatták. December közepe táján Schlittnek a mostohaapja átadott egy pisztolyt, hogy azt adja le a hatóságoknak, aki azonban Ravasszal elcserélte a fegyvert egy látcsőre. Ravasz a nála maradt fegyvereket és lőszereket később sem adta át önként a hatóságoknak, hanem azokat 1957. január 11-én a lakásán tartott házkutatás során találták meg.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest XX
Jogerős döntés

Bartók János (Budapest, 1936) I. rendű vádlottat fegyverrejtegetés bűntette miatt halálra ítélték.
Ravasz Mihály (Szentetornya, 1925) II. rendű vádlottat fegyverrejtegetés bűntette miatt 15 évi börtönre ítélték.
Schlitt László (Budapest, 1937) III. rendű vádlottat fegyverrejtegetés bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Egyfokú eljárás volt, ezért az elsőfokú ítélet a kihirdetés napján jogerőssé vált.
1959. szeptember 15-én a Budapesti Katonai Bíróság Schlitt László 1957-es jogerős ítéletét, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1958. november 26-án a társadalmi tulajdon elleni lopás és egyéb bűntettek miatt vele szemben hozott jogerős ítéletét (amelyben 7 havi börtönbüntetésre ítélték), a büntetés kiszabása tekintetében hatályon kívül helyezte, és terheltet utólagosan összbüntetésül 10 évi és 4 havi börtönre ítélte.
Ügycsoport(ok)
1956
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-141976
HU HIM HL – XI.22 – 2082/1957