rögtönítélő bíráskodás

1948. június 1-jén és az azt követő napokban Asztalos János pócspetri plébános a községi római katolikus iskola államosításával szemben ellenállásra szólított fel. A felizgatott helybeliek június 3-án tüntetést tartottak a községháza előtt. Királyfalvi Miklós községi tisztviselő a két kivezényelt rendőr egyikét lefegyverezte, majd a tőle elvett puskával agyonlőtte. A fegyvert Krusnyér János elrejtette. Királyfalvi öccse, K. Kremper Ferenc a másik rendőrt fegyverezte le és a megszerzett puskát ő is elrejtette.

Balázs Ferenc 1956. november 2-ig fegyveres szolgálatot adott Budapesten a XIII. kerületi Huba utcai vöröskeresztes raktárnál, amely a Közétkeztetési Technikum területén feküdt. Feladatuk a raktárba be- és kimenő emberek igazoltatása volt. November 2-án fegyverét a többiekkel együtt leadta a Teve utcai rendőrkapitányságon, ő azonban továbbra is a technikum épületében lakott. Amikor az iskola területén találtak két géppisztolyt, értesítették erről a karhatalmistákat, akik elvitték a fegyvereket.

1956. november elején a Ravasz Mihály által vezetett pesterzsébeti fegyveres csoport tagjai a lakásához tartozó fáskamrában rejtették el az addig náluk lévő fegyvereket és lőszereket, amelyeknek egy részét Ravasz a statárium kihirdetésekor leadott a hatóságoknak. Bartók János december elején a pesterzsébeti temetőből elhozott egy oda elrejtett TT pisztolyt és két töltött tárat. December 10-én Bartók és Ravasz szereztek egy írógépet, amivel az országos sztrájkra buzdító röplapokat készítettek.

Bencsik József 1956. október 25-én a Kálvin téren fegyverosztáskor szerzett egy honvédségi gépkarabélyt a hozzá tartozó 10 darab lőszerrel. A Baross utca sarkán részt vett a barikád építésében. Pár nap múlva tüzet nyitott és kézigránátot dobott egy arra haladó szovjet harckocsira, majd fegyverét otthagyva eltávozott. Hamarosan azonban szerzett egy géppisztolyt. Október 30-án este két ismeretlen személy be akart menni abba a házba, amelyben Bencsik lakott, ő felszólította őket, hogy távozzanak.

Bodor János István, Skultéti Sándor, Komáromi Miklós és Kazinczy Béla a második világháború utáni időszakban lőfegyvereket és lőszert szereztek. 1946-ban elhatározták, hogy az Abony határában húzódó telefon- és távíróvezetéket megrongálják, a javításra küldött szovjet katonákat pedig lelövik. Első próbálkozásuk 1946 őszén nem járt eredménnyel, 1947 őszén Bodornak, Skultétinek és Komárominak már sikerült kárt tennie a vezetékekben. 1948.

1956 októberében Pomázon megalakították a nemzetőrséget, amelynek Bóna Zsigmond lett a parancsnoka, a többi vádlott pedig a vezérkarban kapott helyet. November 4-én a községbe nagyobb fegyverszállítmány érkezett, hogy ezek segítségével megszervezzék a szovjetekkel szemben az ellenállást. Bóna és társai a szállítmányt elrejtették a pomázi sportotthon színháztermének dobogója alá. A karhatalmisták többször jártak Pomázon, hogy begyűjtsék a fegyvereket, ők azonban nem adták le azokat.

Breitenbach Lajos és Heim József 1952. december 23-án éjjel Óbányán egy vasdoronggal agyonütötték Kovács János helyi tanácselnököt, amiért az felvette őket a kuláklistára. Az ügyben felbujtóként szerepelt Schmidt Keresztély tanácstitkár, Resch János fakitermelő, a beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt - Kovács által feljelentett, majd - elítélt Tichy György gazdálkodó, valamint Koncz László Miklós tanító.

Császár József 1956. október 23-a után nemzetőrnek jelentkezett Veszprémben. Először őrszolgálatot teljesített a peremartoni gyártelepen, majd november 4-én, miután a szovjet hadsereg bevonult Veszprémbe, a várból tüzelt a szovjet katonákra. A túlerőt látva visszavonult a Pápai úti laktanyába, majd gépkarabélyát és mintegy 100 lőszert magánál tartva hazament lakására. Később visszament a laktanyába, ahonnan újabb fegyvereket és lőszert vitt haza.

Diósi Ferenc 1947 végétől a magyar-csehszlovák határ közelében árucsempészéssel foglakozott, emiatt 1949 nyarán tíz és fél havi fogházbüntetésre ítélték. 1949. augusztus 5-én megszökött a Balassagyarmati Megyei Börtönből, majd lakóhelye környékén bujkált, eközben több fegyveres rablást követett el és egy csőszre rálőtt. 1950. szeptember 26-án tűzharc után a határőrség elfogta.

1956 novemberében Szigetváron a Herczeg, a Kirizs és a Dick testvérek fegyverhez és hozzájuk tartozó lőszerhez jutottak, amit lakásukon, illetve a vár falában elrejtettek. A rögtönbíráskodásról szóló törvényerejű rendelet 1956. december 11-én elrendelte a lakosságnál lévő fegyverek leadását, a három testvérpár azonban nem tett eleget a beszolgáltatási kötelezettségüknek. A szigetvári rendőrséghez érkezett bejelentés alapján házkutatást tartottak a Herczeg és a Kirizs család lakhelyén, ahol megtalálták és lefoglalták az elrejtett eszközöket.