Ugrás a tartalomra

Aradi István és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
nincs adat
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Mátyás Miklós
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. I. 0083/1959
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Sömjén György
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Katf. Kt. 00101/1959
A jogerős döntés szerinti tényállás

Aradi István 1957 tavaszán egy budapesti eszpresszóban megismerkedett Medgyes Mártonnal, aki a magyar politikai rendőrség beosztottja volt. Ahogy egyre közelebb kerültek egymáshoz Medgyes fokozatosan beavatta őt belügyi munkájába, elmondta neki, hogy a hírszerző osztály olasz vonalán dolgozik, ismertette vele az operatív módszereket, a munka nehézségeit és többek között beszámolt a külföldre telepített ügynökökkel való kapcsolattartás módjairól is. Aradi felajánlotta Medgyesnek, hogy hajlandó lenne levélcímként segíteni a munkáját. Medgyes az elöljáróival egyeztetve 1959 elején titoktartási nyilatkozatot íratott alá Aradival, kioktatta feladatára, majd levélcímként használta. Medgyes tevékenysége által Aradi teljes betekintést kapott a politikai rendőrség felépítésébe, módszereibe, továbbá hírszerző és operatív munkájába. Medgyes a szabályokat megszegő adatszolgáltatás mellett visszaélt a hatáskörében rendelkezésére álló pénzzel is. Egy külföldön lévő ügynök számára fiktív betétkönyvet nyitott a Magyar Nemzeti Banknál, az abban elhelyezett összeget azonban fokozatosan felélte.
Aradi 1959. március 11-én kiutazott a bécsi ipari vásárra, de nem szándékozott visszatérni Magyarországra. Bécsben felkereste Bódi István emigrált színészt, akinek a szüleit ismerte Budapesten. Bódi közölte vele, hogy ő a nyugatnémet hírszerző szervek szolgálatában áll, és ha Aradi Magyarországra visszatérve szolgálatot tesz nekik, akkor később lehetősége lesz véglegesen Nyugaton maradni és elhelyezik tervezőmérnöknek a hesseni Krupp Műveknél. Aradi vállalta a munkát, megígérte, hogy adatokat szerez nekik a magyar nehéziparra és hadiiparra vonatkozóan.
Aradi visszatért Budapestre, majd március 17-én találkozott a Bódi által küldött kapcsolattartó futárral, akivel ismertette a hivatali működése során a Kohó- és Gépipari Minisztériumról megismert adatokat. Júliusban egy másik futárnak átadta a minisztériumból Bódi számára elhozott dokumentációt, továbbá a gazdasági kérdésekről és a BM munkájáról szóló jelentését. A hadiiparra vonatkozó adatok gyűjtésébe júliusban bevonta Menyhért Rezsőt, akivel régóta ismerték egymást, és aki a Kohó- és Gépipari Minisztérium hadiipari igazgatóságán dolgozott. Menyhért adatokat szerzett neki a hadiipari üzemekről, az egyiptomi fegyverszállítás körülményeiről, valamint a Csepel-szigeten épülő rakétakilövő állomásról. Aradi a megszerzett új adatokat tartalmazó írásos jelentését és más dokumentumokat július 25-én Győrben adta volna át a futárnak, a határőrök azonban a Győr felé tartó gyorsvonaton történő igazoltatás során megtalálták nála az iratokat és Aradit őrizetbe vették.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Bécs
Ausztria
Jogerős döntés

Aradi István (Kunszentmárton, 1924) I. rendű vádlottat egyrendbeli folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette miatt halálra ítélték.
Menyhért Rezső (Budapest, 1911) II. rendű vádlottat egyrendbeli hűtlenség bűntette miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
Medgyes Márton (Gyenesdiás, 1925) III. rendű vádlottat egyrendbeli folytatólagosan elkövetett államtitoksértés bűntette és ismételten megvalósított társadalmi tulajdon elleni sikkasztás bűntette miatt összbüntetésül 7 évi és 6 havi börtönbüntetésre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága 1965. augusztus 28-án megállapította, hogy az Aradi Istvánnal és társaival szemben indított bűnügyben a Budapesti Katonai Bíróság 1959-es ítélete a II. rendű Menyhért Rezső terhelt büntetésének kiszabása tekintetében törvénysértő volt, ezért az ítéletet e vonatkozásban hatályon kívül helyezte és terhelt büntetését 14 évi szabadságvesztésben állapította meg.
Menyhért Rezső büntetésének letöltése közben elhunyt a Kozma utcai börtönben.
Ügycsoport(ok)
kémkedés/hűtlenség
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.5. O-10688
HU ÁBTL 3.1.9. V-145881
HU ÁBTL 3.1.9. V-145881/1