Lukács László és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Radnai Zoltán
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 09. 16.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Csohány László
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. III. 0054/1958
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Sömjén György
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. 0066/1958
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

1957 májusában Lengyel Alfonz nyugatra menekült volt politikai fogoly, a kaliforniai „Magyar Szabadságharcos Szövetség” elnöke és a „strasbourgi magyar parlament” tagja megbízta F. Nagy Csaba szintén volt politikai elítéltet, hogy illegálisan térjen vissza Magyarországra és kérje fel néhány volt rabtársát, hogy gyűjtsenek adatokat az ENSZ Ötös Bizottsága előtti „magyar ügy” tárgyalásához a kormány jelentősebb intézkedéseiről, az emberek hangulatáról, a fegyveres testületek tevékenységéről, az országban tartózkodó szovjet fegyveres alakulatok létszámáról. 1957 júniusában F. Nagy Csaba felkereste Czermann Lajost annak budapesti lakásán, majd odahívták Lukács Lászlót is, akik vállalták, hogy ismerőseik köréből beszerveznek embereket a kért híranyagok megszerzésére. 1957. július 4-én őrizetbe vették Czermannt a korábbi büntetésének kitöltése miatt. Ezt követően Lukács egyedül tartotta a kapcsolatot F. Nagy Csabával, akinek három-négy alkalommal adott át, főleg belpolitikai vonatkozású híranyagot. Tumbász Ákos volt politikai fogoly bár nem vállalta az együttműködést, azonban az „Utolsó üzenet” című novelláját F. Nagy Csabán keresztül kijuttatta az országból, majd 1957 novemberében Lukáccsal együtt ellopták a Csepeli Vas- és Fémművek belső telefonkönyvét és átadták a megbízójuknak. Lukács a korábbi börtönbüntetésének letöltése elől bujkáló Tumbásznak hamis személyi igazolványt is szerzett, aki ezt felhasználva 1958. február 21-én Mórahalomnál Jugoszláviába szökött Forró Marianna menyasszonyával, azonban a jugoszláv határvédelmi szervek őrizetbe vették, majd visszaadták őket a magyar hatóságoknak.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Mórahalom
Csongrád-Csanád vármegye
Jogerős döntés

Lukács László (Budafok, 1923) I. rendű vádlottat hűtlenség bűntette miatt halálra ítélték.

Czermann Lajos (Budapest, 1926) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, valamint hűtlenség bűntette miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.

Tumbász Ákos (Budapest, 1935) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, bűnsegédi minőségben elkövetett hűtlenség bűntette, valamint tiltott határátlépés bűntette miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.

Forró Marianna (Budapest, 1928) IV. rendű vádlottat hűtlenség bűncselekményével kapcsolatos feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette, valamint tiltott határátlépés bűntette miatt 2 évi börtönre ítélték.

Bajzik Ferenc (Budafok, 1936) V. rendű vádlottat hűtlenség bűntette miatt 4 évi börtönre ítélték.

Szentgyörgyi Jenő (Dunaszekcső, 1921) VI. rendű vádlottat hűtlenség bűncselekményével kapcsolatos feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi börtönre ítélték.

Kulcsár László (Budapest, 1924) VII. rendű vádlottat hűtlenség bűncselekményével kapcsolatos feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi börtönre ítélték.

Hunyadi Géza (Budapest, 1928) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint hűtlenség bűncselekményével kapcsolatos feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűncselekménye miatt 4 évi börtönre ítélték.

Lipthay István (Kondoros, 1925) IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint hűtlenség bűncselekményével kapcsolatos feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűncselekménye miatt 4 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A legfőbb ügyész törvényességi óvása folytán a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa 1959. március 25-én a jogerős ítéletet Czermann Lajos tekintetében hatályon kívül helyezte, egyben nevezettet a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette és az állam érdekét súlyosan sértő hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélte.
A legfőbb ügyész törvényességi óvása folytán a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa 1959. március 25-én a jogerős ítéletet Tumbász Ákos tekintetében hatályon kívül helyezte, egyben nevezettet a közhivatalnoki állás felhasználásával elkövetett, az állam érdekeit súlyosan sértő hűtlenséghez való segítségnyújtás bűntette, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint tiltott határátlépés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélte.
A Budapesti Katonai Bíróság 1959. július 31-én a Hunyadi Gézával szemben hozott két jogerős ítéletet (korábban, 1951-ben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt már elítélték 10 évi börtönre) a büntetés kiszabása tekintetében hatályon kívül helyezte és utólagos összbüntetésként 13 évi és 4 havi börtönre ítélte. Hunyadi a polgári büntetőbíróság által kiszabott büntetés végrehajtása alól korábban feltételesen szabadult, de a feltételes szabadsága alatt újabb börtönbüntetést kapott. A vádlott fellebbezése folytán a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága 1959. október 14-én az összbüntetés mértékét 10 évi és 6 havi börtönre szállította le.
A Budapesti Katonai Bíróság 1959. augusztus 18-án a Lipthay Istvánnal szemben hozott három jogerős ítéletet (korábban már kétszer elítélték a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt, 1951-ben 8 évi börtönre, 1958-ban pedig 1 évi és 6 havi börtönre) a büntetés kiszabása tekintetében hatályon kívül helyezte és utólagos összbüntetésként 13 évi börtönre ítélte. Lipthay ugyanis a polgári büntetőbíróságok által kiszabott korábbi büntetéseinek csak egy részét töltötte ki.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-146247
HU ÁBTL 3.1.9. V-146247/1-2
HU HIM HL – XI.22 – 0054/1958