1944. december 21−22-én a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány az elsők között vette napirendre és tárgyalta meg a rendőrség újjászervezését. Az új szervezetnek elsődlegesen politika- és közrendészeti feladatokat kellett ellátnia. Mint ismeretes, ez végül két helyszínen, két kommunista vezetővel indult meg: az Erdei Ferenc belügyminiszter által megbízott kommunista Tömpe Andrással Debrecenben és a kommunista párt, valamint a szovjet vezetés támogatását élvező Péter Gáborral Budapesten. Ennek a kettősségnek lett az eredménye, hogy az 1945 májusában kihirdetett kormányrendelettel megalakult a Tömpe vezette Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya és a Péter Gábor által parancsnokolt Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya.
Hindy Iván az I. (budapesti) hadtesthez beosztott tábornok 1944. október 15-én letartóztatta Aggteleky Béla hadtestparancsnokot és erőszakkal eltávolította Latorczay Lőrinc ezredest, ezzel megakadályozta, hogy az I. (budapesti) hadtest fővárosi alakulatait a német csapatok ellen bevessék. 1944. november 29-től mint a budapesti helyőrség parancsnoka a főváros védelmében harcoló magyar alakulatokat irányította.
A Nagyatádi Szabó utca 43. szám alatti ház csillagos háznak volt kijelölve, a nyilas hatalomátvétel után svájci védettség alá került. Id. Horváth Jánosné 1944. december elején a nyilasokkal előbb elhurcoltatta a házfelügyelőt, Lendvay Zoltánt, majd január elején a házban lakó kb. 400-450 zsidó személyt. Az üldözötteket a nyilasok megkínozták és többségüket kivégezték, ingóságaik egy részét a nyilasok elvitték, egy részét pedig id. Horváthné vette magához. Menye, ifj. Horváth Jánosné időnként zsidóellenes kijelentést tett.
Juhász István a második világháború alatt a csendőrség központi nyomozó parancsnokságán a baloldali mozgalmakkal foglalkozó csoport vezetőjeként részt vett a kommunistáknak tekintett őrizetesek bántalmazásában. 1942-ben a bántalmazások miatt Rózsa Ferenc meghalt a vizsgálati fogságban, Schönherz Zoltánt pedig a kikényszerített vallomások alapján halálra ítélték és kivégezték. 1944. július 27-én parancsot adott Ságvári Endre lelövésére.
Kalina András 1942-ben a keleti fronton a 101/29. számú munkásszázad parancsnokának, dr. Hammer Ferenc főhadnagynak a tiszti szolgájaként szadista módon kegyetlenkedett a munkaszolgálatosokkal. Két személyt olyan súlyosan bántalmazott, hogy azok később belehaltak a sérüléseikbe.
Kasza Vince 1944. október 15. után a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetében fegyveres szolgálatot vállalt, hogy számára kiutaljanak egy korábban zsidó tulajdonban lévő lakást. 1944. november közepén Budapest VI. és VII. kerületében közreműködött tíz ember előállításában. 1944. november 28-án és december 9-én Budapest XII. kerületében részt vett kb. 165 zsidónak tekintett személy bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében.
Katz József 1943 decemberétől a bori táborba (Vorarlberg Lager) vezényelt 101/81. sz. tábori munkásszázad keretében őrparancsnok, 1944 májusától pedig szolgálatvezető volt. A táborban és a Dunántúlra történt visszavonulás közben a munkaszolgálatosokat bántalmazta, illetve elrabolta élelmiszerüket és értékeiket. Újvidék környékén egy szökött munkaszolgálatost agyonlőtt.
Kele Máté és Jánosi Károly a keleti hadszíntéren 1942 őszén a 101/1. kisegítő munkaszolgálatos század keretlegényeiként olyan kegyetlenül bántak az alájuk rendelt munkaszolgálatosakkal, hogy azok legnagyobb része életét vesztette a nélkülözések, a betegségek és a verések következtében.
Kéménczy Jánost 1942 elején kinevezték az árpádföldi nyilas pártszervezet élére. Egy fegyelmi eljárást követően azonban később leváltották innen.
1944. december elejétől Budapest II. kerületében a Kapás utca 42. szám alatti nyilasházban tevékenykedett, kezdetben a kerületi pártszervezés vezetőjeként, majd 23-tól már a kerület nyilas vezetőjének. A nyilasházba folyamatosan hurcolták be a zsidó és más üldözött személyeket, ott a náluk lévő értékeket elvették, majd megkínozták és meggyilkolták őket. December 27-én részt vett két nyilas személy meggyilkolásában is.
1944. december 25-én Kiss Béláné feljelentette a Budapest V. Klotild utca 22. számú ház házmesterét, Schober Bélát és annak feleségét a nyilasoknál, mivel nevezettek együttműködtek a házban tartózkodó ellenállási csoporttal. Kiss Béláné öccse, aki nyilas pártszolgálatot teljesített, még aznap több társával behatolt a házba és a Schober házaspárt agyonlőtte.
Kiss Géza 1943 első hónapjaiban az ukrajnai Nyezsinben két munkaszolgálatost megkorbácsolt, majd agyonlőtt. Több munkaszolgálatost saját kezűleg súlyosan bántalmazott, vagy bántalmazásukra parancsot adott.