Budapesten és Bécsben tanult, mezőgazdasági akadémiát végzett. 1937-től Albrecht főherceg mosonmagyaróvári uradalmában volt titkárnő. 1940-ben férjhez ment Angyal József rajkai jegyzőhöz, ezt követően 1945-ig férje hivatalában dolgozott, majd gyermeke születése után háztartásbeli lett. 1951 augusztusában letartóztatták, 1952 márciusában a Budapesti Hadbíróság hűtlenség bűntette, pénzügyi bűntett és tervszerű devizagazdálkodás ellen folytatólagosan elkövetett bűntett miatt elsőfokon, nem jogerősen 7 évi börtönbüntetésre ítélte. 1955 augusztusában szabadult.
1958 februárjában levelezés útján kapcsolatba került férje ismerősével, a Rajkáról Bécsbe disszidált Fischer Mátyással, aki előbb csempészáruk eladására kérte, majd kémkedésre is rábírta. 1958 februártól 1958 augusztusában történt letartóztatásáig folytatott csempésztevékenység összekötője Bühringer József osztrák vasúti kalauz volt, akitől a behozott csempészárut a határőrség ügynöke, "Bárányné” továbbította Angyal Józsefnének. Ennek nagy részét Angyalné „Tauber” fedőnevű ügynökön keresztül értékesítette. Az ügynöki jelentéseken túl, a kémtevékenységet 17 db levélként küldött jelentés bizonyította, amelyekben a nyugati hírszerző szerveknek a Magyar Népköztársaság érdekeit sértő katonai, gazdasági és politikai adatokat szolgáltatott ki, továbbá Magyarországot rágalmazó írásokat is küldött a Szabad Európa Rádiónak.
1959. július 16-án a Bühringer Józseffel és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-145820
HU ÁBTL 3.1.9. V-145820/1-3
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU HIM HL – B.Kt. I. 0024/1959