1956, fegyveres harc a szovjet alakulatokkal szemben

1956. október 25-én Budapesten a XVI. kerületben megalakították a Keresztény Ifjúsági Szövetséget, amelynek a nevét később Forradalmi Ifjúsági Szövetségre változtatták. A szervezkedés kezdeményezői és vezetői többek között a perben vádlottként szereplő Pataki László, Horváth Ferenc és Korompai László voltak. Október 28-án tartott gyűlésen a szervezet parancsnokává Balogh József horthysta katonatisztet választották, az egyik fegyveres csoport vezetőjének pedig Spamberger Györgyöt nevezték ki.

1956. december 10-én az Állami Biztosító épületéről leverték a vörös csillagot tartalmazó táblát, majd egy kisebb csoport a Budapesti Központi Munkástanács felhívására felvásároltak 100 darab Észak-Magyarország című megyei lapot és az utcán elégették. Ezt követően a Tanácsháza téren Tóth Pál elszavalta a Magyar Néphez című versét, a Szózatot és a Talpra magyart, majd a nyomdához mentek és kinyomtattatták Tóth Pál versét. A nyomdánál csatlakozott Kós Margit és Valent József a csoporthoz.

Bencsik József 1956. október 25-én a Kálvin téren fegyverosztáskor szerzett egy honvédségi gépkarabélyt a hozzá tartozó 10 darab lőszerrel. A Baross utca sarkán részt vett a barikád építésében. Pár nap múlva tüzet nyitott és kézigránátot dobott egy arra haladó szovjet harckocsira, majd fegyverét otthagyva eltávozott. Hamarosan azonban szerzett egy géppisztolyt. Október 30-án este két ismeretlen személy be akart menni abba a házba, amelyben Bencsik lakott, ő felszólította őket, hogy távozzanak.

Berta József őrvezető 1956 októberében a néphadsereg várpalotai bányász alakulatánál teljesített katonai szolgálatot. Október 26-án nem jelent meg a munkahelyén, hanem a vájár tanulóotthon előtt összegyűlt tömeghez csatlakozott és végig nézte a szovjet emlékmű ledöntését, majd részt vett a pártbizottság és a rendőrség épületének megtámadásában, az utóbbi helyről egy golyószórót hozott el. Ezt követően elhagyta alakulatát és a várpalotai nemzetőrség parancsnoki csoportjának lett a tagja, ahol fegyveres nemzetőri szolgálatot teljesített.

Bosnyák Gábor 1956. október 24-én csatlakozott a Práter utcai fegyveres csoporthoz. Még aznap reggel részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában. Ezután kinevezték rajparancsnoknak. Ponczok Sándorral együtt esténként őrszolgálatot adtak a Szabad Nép székházánál, nappal portyákra jártak és különböző akciókban vettek részt. Még 24-én a Rákóczi úton portyázva fegyverükből szovjet harckocsikra lőttek. Államvédelmi tisztek őrizetbe vételénél segédkeztek, a felkeresett lakásokból különböző értékeket tulajdonítottak el.

1956. november 3-án megjelent a budapesti XIII. kerületi rendőrkapitányságon Homola László tartalékos honvéd főhadnagy azzal a céllal, hogy a kerületi kapitányság vezetőjével a rendőrség és a nemzetőrség együttműködéséről tárgyaljon. Másnap a rendőrség épülete előtt gyülekező tömeget a két vezető utasítására felszerelték fegyverekkel. Időközben a kerület több pontján fegyveres csoportok szerveződtek, ezek egyike Csizmadi Ferenc parancsnoksága alatt a Rákos-patak környékén jött létre, amelynek tevékenysége csak néhány napra tehető.

Dudás József 1956. október 27-én és 28-án a Széna téren beszédet mondott az ott tartózkodó tömegnek, javasolta egy kerületi nemzeti bizottmány megválasztását. Október 29-én megválasztották az akkor megalakuló II. kerületi nemzeti bizottmány elnökének. Még aznap a Szabad Nép székházába ment, ahol az Országos Nemzeti Bizottmány elnökeként lépett fel, így az épületet megszállva tartó fegyveres csoport elismerte legfőbb vezetőjének.

Fejes József Tibor 1956. október 25-től aktív részese volt a pesti belső kerületekben lezajlott eseményeknek. Részt vett a jugoszláv és az amerikai követségek előtti tüntetéseken, majd ott volt a Vörös Csillag Nyomda lefoglalásánál. Október 25-én csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely behatolt a Tolnai Lajos utcai rendőrségi épületbe és kiszabadította a politikai foglyokat, később elfoglalta a VIII. kerületi kapitányságot és felfegyverezte magát az ott talált fegyverekkel. Ezt követően csatlakozott a Corvin közi felkelőkhöz.

1956. október 28-tól Franyó Ferenc tagja lett annak a fegyveres csoportnak, amely ellenőrzése alá vonta a Thököly út és a Dózsa György út kereszteződét és környékét. November 4-én a Franyó Ferenc irányítása alatt álló fegyveresek berendezkedtek a Thököly út 44. számú ház azon lakásaiba, amelyek alkalmasak voltak az arra áthaladó szovjet katonai és magyar karhatalmi egységek megtámadására. Az emeleti lakásokban kialakított tüzelőállásokban gépfegyvereket, golyószórókat helyeztek el, kézigránátokkal és nagy mennyiségű benzinnel feltöltött üvegekkel szerelkeztek fel.

A Thököly út és a Százház utca környékén élő munkásokból szerveződött csoport 1956. október 26-a körül alakult meg a Thököly úti közgazdasági technikum épületében. Kezdetben a XIV. kerületi „Egyetemi Forradalmi Zászlóalj” részeként tevékenykedtek, majd november 4-én áttették a székhelyüket a Thököly út 44. számú házba, amiben szerepe volt a folyamatosan bővülő létszámnak is.