1956, fegyveres harc a szovjet alakulatokkal szemben

Steiner Lajos 1956. október 28-án csatlakozott Budapesten a VII. kerületi tanács épületében működő nemzetőrséghez, amelynek később parancsnoka lett. A nemzetőröket járőrszolgálatra osztotta be, akik államvédelmi beosztottakat vettek őrizetbe, házkutatásokat tartottak. November 1-jén Steiner kiszállt néhány társával a Kürt utcai államvédelmi objektumba, ahol nagyszámú, szigorúan titkos minősítésű iratot találtak. Ezek közül néhányat több személynek megmutatott, majd másnap az egészet elszállították a katonai ügyészségre.

Pestlőrincen 1956. november 4. és 8. között Szántó Farkas Béla honvéd főhadnagy vezetésével egy fegyveres csoport a birtokukba került két közepes és egy könnyű légvédelmi ágyúval tüzet nyitott a szovjet katonai egységekre és repülőgépekre. Szántó Farkas szervezte meg a csoport tüzelőállásait is, amelyek november 4-én a Béke téren, majd másnaptól a régi temetőnél voltak. A tűzharcokban harcképtelenné tettek egy szovjet tehergépkocsit és elfogtak két szovjet katonát, akiket átadtak a Corvin közi parancsnokságnak. Később kilőttek egy szovjet harckocsit is, L.

Török István az első tüntetésektől kezdve a győri forradalmi események egyik meghatározó szereplője volt. 1956. október 25-én vezetője lett a Győrben és környékén tevékenykedő fegyveres csoportnak, amelynek Büki Lajos, Vasárus Béla és Zentai Ernőné is tagja volt. Másnap beszédet mondott a városi tanács épületének erkélyéről az összegyűlteknek. Onnan a tömeg a Rákóczi laktanyához vonult, hogy a katonaságot maguk mellé állítsák. A laktanya parancsnoka végül engedélyezte, hogy az állományból fegyver nélkül katonák csatlakozzanak a tüntetőkhöz.

A két vádlott 1953-ban munkatársak voltak a Madách Színházban, innen az ismeretség. Törzsök Géza 1956. október 25-én a Szervita téren csatlakozott a tüntetőkhöz, majd a csoport élére állva vonult a tömeg elején. A Jászai Mari téren a Belügyminisztérium épülete előtt, majd a Deák téren a rendőrfőkapitányság épülete előtt társaival követelte a politikai foglyok szabadon bocsájtását. A rendőrségen Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitány fogadta a tüntetők küldöttségét, majd a tárgyalások eredményeként utasítást adott a foglyok szabadon engedésére.

1956. október 23-a után Pestlőrincen négy egymástól független fegyveres csoport alakult, viszont ezek a csoportok közösen vettek részt az MDP XVIII. kerületi székházának elfoglalásában. A kerületben két barikádot építettek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szovjet fegyveres erők mozgását. A barikádoknál több esetben került sor fegyveres harcra. A szovjet beavatkozást követően a fegyveres csoportok nagy része nem folytatta az ellenállást.