1956, fegyveres harc a szovjet alakulatokkal szemben

Berta József őrvezető 1956 októberében a néphadsereg várpalotai bányász alakulatánál teljesített katonai szolgálatot. Október 26-án nem jelent meg a munkahelyén, hanem a vájár tanulóotthon előtt összegyűlt tömeghez csatlakozott és végig nézte a szovjet emlékmű ledöntését, majd részt vett a pártbizottság és a rendőrség épületének megtámadásában, az utóbbi helyről egy golyószórót hozott el. Ezt követően elhagyta alakulatát és a várpalotai nemzetőrség parancsnoki csoportjának lett a tagja, ahol fegyveres nemzetőri szolgálatot teljesített.

1956. november 3-án megjelent a budapesti XIII. kerületi rendőrkapitányságon Homola László tartalékos honvéd főhadnagy azzal a céllal, hogy a kerületi kapitányság vezetőjével a rendőrség és a nemzetőrség együttműködéséről tárgyaljon. Másnap a rendőrség épülete előtt gyülekező tömeget a két vezető utasítására felszerelték fegyverekkel. Időközben a kerület több pontján fegyveres csoportok szerveződtek, ezek egyike Csizmadi Ferenc parancsnoksága alatt a Rákos-patak környékén jött létre, amelynek tevékenysége csak néhány napra tehető.

Dudás József 1956. október 27-én és 28-án a Széna téren beszédet mondott az ott tartózkodó tömegnek, javasolta egy kerületi nemzeti bizottmány megválasztását. Október 29-én megválasztották az akkor megalakuló II. kerületi nemzeti bizottmány elnökének. Még aznap a Szabad Nép székházába ment, ahol az Országos Nemzeti Bizottmány elnökeként lépett fel, így az épületet megszállva tartó fegyveres csoport elismerte legfőbb vezetőjének.

1956. október 23-án az 51. légvédelmi tüzérosztályt Esztergomból Budapestre rendelték rendfenntartási célból a felkelés megfékezésére. Szabó Pál őrnagy, az osztály parancsnoka október 23-án még arra kapott riadó-parancsot Mecséri János ezredestől, a 7. gépesített hadosztály parancsnokától, hogy 200 fővel vonuljon fel Budapestre a Budai Nagy Antal laktanyába. Szendi Dezső alezredes, a hadosztály tüzérfőnökének utasítása szerint biztosítaniuk kellett a Belügyminisztérium Jászai Mari téri épületét és a Sztálin hidat.

Pestlőrincen 1956. november 4. és 8. között Szántó Farkas Béla honvéd főhadnagy vezetésével egy fegyveres csoport a birtokukba került két közepes és egy könnyű légvédelmi ágyúval tüzet nyitott a szovjet katonai egységekre és repülőgépekre. Szántó Farkas szervezte meg a csoport tüzelőállásait is, amelyek november 4-én a Béke téren, majd másnaptól a régi temetőnél voltak. A tűzharcokban harcképtelenné tettek egy szovjet tehergépkocsit és elfogtak két szovjet katonát, akiket átadtak a Corvin közi parancsnokságnak. Később kilőttek egy szovjet harckocsit is, L.

1956. október 23-a után Pestlőrincen négy egymástól független fegyveres csoport alakult, viszont ezek a csoportok közösen vettek részt az MDP XVIII. kerületi székházának elfoglalásában. A kerületben két barikádot építettek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szovjet fegyveres erők mozgását. A barikádoknál több esetben került sor fegyveres harcra. A szovjet beavatkozást követően a fegyveres csoportok nagy része nem folytatta az ellenállást.