Szabó Miklós és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Egri László
Az eljáró ügyészség megnevezése
Fővárosi Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1952. 11. 27.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Megyei Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Olti Vilmos
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. II. 002181/1952-11.
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Legfelsőbb Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Lázár Miklós
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
B. IV. 001051/1953/20.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Szántai László, egy dunavarsányi ellenállási csoport vezetője 1949 márciusában felkérte Szabó Miklóst, hogy csatlakozzon hozzájuk, s hozza létre e csoport kiskunlacházi fegyveres szervezetét. Szabó ezt elvállalta és megkezdte a szervezet kiépítését, majd a szervezkedés vezetését átadta Ráth Gedeonnak. A szervezkedés célja a zavarkeltés (pl. rendőrőrsök megtámadása), s háború esetén a benyomuló amerikai csapatokat támogatása volt.
1951 júniusában Szabó Miklós hasonló céllal egy újabb szervezkedést hozott létre Pék Károllyal együtt. Politikai és katonai jellegű adatokat gyűjtöttek, amiket Nyugatra akartak juttatni, röpcédulákat készítettek és terjesztettek, a beszervezetteket katonai elméleti kiképzésben részesítették.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Dunavarsány
Pest megye
Kiskunlacháza
Pest megye
Jogerős döntés

Szabó Miklós (Kiskunlacháza, 1931) I. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette, folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntette, lőfegyverek és lőszerrejtegetés bűntette és robbanóanyag jogosulatlan birtokban tartása által elkövetett bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Pék Károly (Kiskunfélegyháza, 1931) II. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette, valamint kémkedés feljelentési köztelezettsége elmulasztásának bűntette miatt összbüntetésül életfogytiglani börtönre ítélték.
Ráth Gedeon (Szabadszállás, 1928) III. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, valamint lőfegyverek és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül életfogytiglani börtönre ítélték.
Tompa Andor (Budapest, 1921) IV. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és kémkedés feljelentési köztelezettsége elmulasztásának bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Becze András (Kiskunlacháza, 1927) V. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és kémkedésre vállalkozás bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Krizsik Dénes (Pereg, 1930) VI. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Hichmann Tibor (Újpest, 1931) VII. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, lőfegyverek és lőszerrejtegetés bűntette, robbanóanyag jogosulatlan birtokban tartása által elkövetett bűntett és társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Szabó László (Dombóvár, 1930) VIII. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Kovács Ferenc (Maglód, 1927) IX. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, lőfegyverek és lőszerrejtegetés bűntette és robbanóanyag jogosulatlan birtokban tartása által elkövetett bűntett miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Szilágyi Károly (Szamosardó, 1910) X. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette miatt 15 évi börtönre ítélték.
Szántai László Sándor (Dunavarsány, 1928) XI. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette és két rendbeli lőfegyver és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Mermező István (Budapest, 1931) XII. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, lőfegyverek és lőszerrejtegetés bűntette és robbanóanyag jogosulatlan birtokban tartása által elkövetett bűntett miatt összbüntetésül 5 évi börtönre ítélték.
Ráth József (Szabadszállás, 1925) XIII. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint lőfegyverek és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Cserjés Vilmos (Budapest, 1925) XIV. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és kémkedés bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Márton Imre (Zetelaka, 1916) XV. r. vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint lőfegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.
Vörös Julianna (Kiskunlacháza, 1923) XVI. r. vádlottat lőfegyver- és lőszerrejtegetés bűntette, valamint bűnpártolás bűntette miatt összbüntetésül 3 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Hichmann Tibor valódi személyi adatai: Hikman Tibor Gyula (Rákospalota, 1931).
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-112524
HU ÁBTL 3.1.9. V-166931/2