Renner Péter és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
nincs adat
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Gáspár Gyula
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. II. 0076/1957
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Ledényi Ferenc
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. 003/1958
A jogerős döntés szerinti tényállás

Renner Péter 1956. október 30-án csatlakozott a Corvin közben működő fegyveres csoporthoz, ahol előbb őrszolgálatot látott el, majd a szovjet csapatmozgásról megismert adatokat vezette fel térképre. Hamarosan összekötőnek nevezték ki a Corvin köziek és a budapesti katonai parancsnok, Király Béla között. November 5-én a fegyveres csoport tagjai Angyalföldre vonultak vissza, ekkor Renner elhagyta a csoportot.
November 26-án Ausztriába szökött, ahol kapcsolatba került a „Magyar Forradalmi Bizottság” és a „Magyar Forradalmi Tanács” tagjaival. Több feladattal megbízták, majd ellátták hamis személyi igazolvánnyal, pisztollyal, minifonnal, iránytűvel, pénzzel és 1957. február elején visszaküldték Magyarországra. Itthon információ-szerzés céljából felvette a kapcsolatot Ulai Gyulával, Justus Lászlóval, Erdélyi Tiborral és Murányi Leventével, akiket röpcédulák terjesztésére is felszólított. Ulai összeismertette Dulácska Pállal, aki vállalta a Renner által kért bélyegzők elkészítését. Erdélyi összehozta Bali Sándorral, a Beloiannisz Híradástechnikai Gépgyár Munkástanácsának egykori elnökével. Erdélyi ezen kívül fegyvert és lőszert szerzett és rejtegetett. Renner kapcsolatba került magyar írókkal is, akiket forradalmi cikkek írására ösztönzött. Felkereste Sebők Gézát és tájékoztatta, hogy fia megérkezett Ausztriába. Sebők hálából vállalta, hogy részt vesz röplapok rejtegetésében, és hogy elhelyezhetnek egy adó-vevő készüléket a Balaton melletti ingatlanában. Zsigmond Lászlót hamis iratokhoz való bélyegzők elkészítésével bízta meg. Zsigmond által megismerkedett Fenyőfalvi Antallal, akit a röpcéduláknak a határról Budapestre történő szállításával bízott meg.
Sörös Imre 1956. november elején Tolna megyében részt vett a Budapesten harcolók megsegítésére szervezett élelmiszergyűjtési akcióban, majd segített az élelmiszert Budapestre szállítani. November 7-én Ausztriába szökött, ott kapcsolatba került a „Magyar Forradalmi Bizottság” nevű szervezet tagjaival, akik megbízásából négy alkalommal szökött vissza Magyarország területére. Feladata volt például emberek Ausztriába történő átcsempészése, a lakosság hangulatának felmérése, a Bakonyban esetlegesen még működő fegyveres csoportok felderítése. Egy Shilly nevű, a bécsi angol követségen szolgálatot teljesítő tisztviselő felkérésére egy rádió adó-vevő készüléket csempészett be Magyarország területére, amelyet Balatonakarattya közelében elrejtett. Az embercsempészetet Czájlik Péterrel együtt szervezték és hajtották végre. December végén Sörös Zsigmond László kapcsán megismerkedett Fenyőfalvi Antal MÁV főintézővel, akivel együtt keresték a fegyvereseket a Bakonyban. Tevékenységébe bevonta Ulai Gyulát és Sebők Gézát is.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Bécs
Ausztria
Balatonakarattya
Veszprém vármegye
Jogerős döntés

Renner Péter (Brünn, 1933) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, kétrendbeli tiltott határátlépés bűntette, belföldi pénznek engedély nélküli behozatalával elkövetett a népgazdaság érdekét súlyosan sértő devizagazdálkodás rendje elleni bűntett, külföldi fizetőeszköz vételre felajánlásának elmulasztásával elkövetett devizagazdálkodás rendje elleni bűntett, valamint hamis személyi igazolvány felhasználásának bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Sörös Imre (Temerin, 1932) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, közhivatali állás felhasználásával elkövetett hűtlenség bűntette, belföldi pénznek engedély nélküli behozatalával üzletszerűen elkövetett devizagazdálkodás rendje elleni bűntett, hatrendbeli tiltott határátlépés bűntette, valamint háromrendbeli tiltott csoportos határátlépéshez való segítségnyújtás bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Czájlik Péter (Budapest, 1940) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, hűtlenség bűntette, négyrendbeli tiltott határátlépés bűntette, valamint tiltott csoportos határátlépéshez való segítségnyújtás bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.

Erdélyi Tibor (Budapest, 1932) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 18 évi börtönre ítélték.

Zsigmond László (Szombathely, 1922) V. rendű vádlottat közhivatalnoki állás felhasználásával elkövetett hűtlenség bűntette és a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Murányi Levente (Budapest, 1939) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 3 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Justus László (Pozsony, 1939) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

Sebők Géza (Budapest, 1892) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint tiltott határátlépéshez való segítségnyújtás bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.

Böcz Sándorné sz. Kovács Teréz (Taktaszada, 1934) IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 1 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Fenyőfalvi Antal (Szolnok, 1919) X. rendű vádlottat közhivatalnoki állás felhasználásával elkövetett hűtlenség bűntette, valamint a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt összbüntetésül 10 évi börtönre ítélték.

Lajtai Károly (Szombathely, 1915) XI. rendű vádlottat feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt 1 évi és 3 havi börtönre ítélték.

Ulai Gyula (Budapest, 1902) XII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésre irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint tiltott határátlépéshez való segítségnyújtás bűntette miatt összbüntetésül 13 évi börtönre ítélték.

Dulácska Pál (Budapest, 1900) XIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 6 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V–141853
HU ÁBTL 3.1.9. V–141853/1