1944. október 15-én Horthy Miklós proklamációjának elhangzása után Radimszky László több nyilas pártszolgálatossal Budapestre vonult a városmajori főhadiszállásra, ahol fegyverekkel és kézigránátokkal látták el őket. Az október 16-i nyilas hatalomátvétel után Gyálligetre irányították őket az ott állomásozó négy zsidó munkásszázad őrzésére, ahol a parancsnok Kertész Lajos nyilasvezető volt. Kertész felhívására Bodorkós Károly, Botos Imre és Radimszky önként jelentkeztek annak a két személynek a kivégzésére, akik pénzt gyűjtöttek a velük emberségesen bánó szakaszvezető részére. Október végén Csepi Jenő nemzetszolgálatos főhadnagy azzal a céllal érkezett Gyálligetre, hogy olyan pártszolgálatosokat vigyen magával Dunaharasztira, akik vállalták az ottani szökések megtorlásaként a munkásszázad parancsnokának és négy szakaszvezetőjének kivégezését. A kivégzésben minden vádlott részt vett. Csepi a munkaszolgálatos századparancsnok édesapját személyen lőtte le. November 3-tól a kelenvölgyi pártszervezetben Radimszky, Molnár László és Botos részt vettek baloldali és zsidó származású személyeknél tartott házkutatásokban, az üldözöttek elhurcolásában és bántalmazásában.
HU BFL – VII.5.e – 3295 – 1950