Büntetőeljárások
| Elnevezés | Az eljárás kezdete Növekvő rendezés | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Csanádi Pál és társa bűnügye | Csanádi Pál és Rajkay Gábor az 1946-os évben a budapesti amerikai követség alkalmazásában álltak. Ott szerzett ismeretség révén Rajkay már 1948-ban önként vállalkozott hírszerzésre James Peter Kopcsak alezredesnél, az amerikai helyettes katonai attasénál, aki azonban nem vette igénybe… |
|
| Szűcs Sándor és társai bűnügye | Szűcs Sándor rendőrfőhadnagy 1951. március 6-án szolgálati fegyverét magánál tartva társaival együtt egy embercsempész segítségével megpróbált átszökni Ausztriába, Nárai község közelében azonban a határőrség egységei őrizetbe vették őket. |
|
| Tóth Illés és társai bűnügye | A Vezér Ferenc pálosszentkúti szerzetes vezetésével létrejött helyi polgárőrség tagjai 1944-1945-ben Kiskunfélegyháza környékén előre megfontolt szándékkal szovjet katonákat gyilkoltak meg. |
|
| Karátsony László bűnügye | Karátsony László vezérkari beosztásaiban maximálisan együttműködött a németekkel, kiszolgálta az érdekeiket. Francia, spanyol és svájci katonai attaséként hírszerzést folytatott. Alakulatával a Kárpátokban akkor is folytatta a harcot a szovjet hadsereg ellen, amikor az 1. magyar hadsereg vezetői… |
|
| Zavadszky Iván és társai bűnügye | Zavadszky Iván Drietomszky Ottóval és Kálmán Szilviusz Györggyel együtt 1949 nyarán létrehoztak egy illegális demokráciaellenes szervezetet, amelynek célja az "imperialista" erők győzelmének belső támogatása és elősegítése, vagyis a kapitalista rend visszaállítása volt. A szervezkedésbe… |
|
| Suhay Imre bűnügye | Suhay Imre 1940-ben semleges katonai megfigyelőként Franciaországban járt, ahol az angol hírszerző szervezet beszervezte. 1945-ben Budapesten az amerikai katonai hírszerzéssel került hasonló viszonyba. 1946-tól 1950-ig a svájci követség részére adott rendszeresen katonai, politikai és gazdasági… |
|
| Horváth Barna és társai bűnügye | Horváth Barna és Horváth Kálmán, 1945 előtt is szolgáló katonatisztek 1947-ben felvételt nyertek a demokratikus hadseregbe, ahol a Magyar Légierőnél igen magas beosztásokba kerültek. Ezt felhasználva tudatosan romboló és züllesztő tevékenységet fejtettek ki a hadseregben. Tevékeny szerepük volt… |
|
| Tasi István bűnügye | Tasi István 1951. január 22-én a szentmártonkátai szövetkezeti vendéglő udvarán egy hámfával agyonütötte a vele korábban szóváltásba keveredett Kormos János MÁV elöljárót, aki az MDP és a helyi községi tanács tagja volt. |
|
| Gyimesi Szilárd és társai bűnügye | Gyimesi Szilárd és társai a Nyugat-Dunántúlon 1949-ben létrehozták a fiatalokból álló Antibolsevista Gárda elnevezésű illegális fegyveres szervezetet. Tevékenységük a demokratikus államrend megdöntésére irányult. |
|
| Hévey László és társai bűnügye | Hévey László és társai kiterjedt demokráciaellenes, legitimista összeesküvést szerveztek, fegyveres csoportot hoztak létre és mozgalmuk támogatására külföldi kapcsolatokat kerestek. |
|
| Pongrácz Alajos bűnügye | Pongrácz Alajos 1946 és 1949 között több alkalommal szolgáltatott ki kulturális, politikai, gazdasági és katonai adatokat a budapesti amerikai követség munkatársainak. 1949 júniusában Sherer követségi titkár útján eljuttatta Grősz József kalocsai érsek államfői nyilatkozatát Dawis budapesti… |
|
| Friedrich István és társai bűnügye | Friedrich István társaival együtt egy illegális szervezkedést hozott létre, amelynek célja a demokratikus államrend megdöntése és új kormány felállítása volt. Tervüket a katolikus egyház egyes vezetői is támogatták. |
|
| Dudosits József és társai bűnügye | Dudosits Józsefet 1949 augusztusában felkérte Medgyesi Mihály, aki ekkor illegálisan tartózkodott Magyarországon, hogy folytasson kémkedést az amerikai és a francia hírszerző szervek részére. Dudosits ezt elvállalta, majd a tevékenységbe rokonait és ismerőseit is bevonva a megszerzett katonai,… |
|
| Horák Jenő és társai bűnügye | Horák Jenő már 1948-ban elkezdett szervezni egy illegális fegyveres szervezkedést Kecskemét környékén a fennálló rendszer megdöntése céljából, ez azonban 1949-ben megszűnt. |
|
| Illés Mihály és társai bűnügye | Illés Mihály és Molnár Mihály 1950 őszén budapesti nagy üzemekben és néhány Nógrád megyei településen Fekete Kereszt néven illegális mozgalmat hozott létre, amelybe először három, az Óbudai Hajógyárban dolgozó kollégájukat szervezték be. A mozgalom célja egy esetleges háború kitörése esetén a… |
|
| Bánhidi Jenő bűnügye | Bánhidi Jenő 1950. április 20-án jogellenesen Ausztriába távozott és ott a brit és az amerikai titkosszolgálatok (FSS, CIC) részére a magyarországi fegyveres erőkre és haditermelésre vonatkozó információkat adott át, majd Stadler Károly közvetítésével futárszolgálatot vállalt és részt vett… |
|
| Fábián Lajos bűnügye | Fábián Lajos 1936-tól egészen 1945-ig vezető pozíciókat töltött be a Honvédelmi Minisztériumban, ezáltal részese volt a hadseregnek a háborúra való felkészítésében, 1941-től pedig az iparnak és a munkaerőnek háborús célokra való mozgósításában. 1944. október 15-e után a minisztérium munkaügyi… |
|
| Merényi Mihály bűnügye | Merényi Mihály a Honvéd Altiszti Folyóiratban 1941 és 1943 között megjelent cikkeiben háborús, antiszemita, szovjet- és kommunistaellenes propagandát fejtett ki. Később, 1948 tavaszán régi ismerősének, az egykor a VKF/2. Osztályán szolgálatot teljesítő Kecskeméti Józsefnek beszámolt a politikai… |
|
| Horváth Ferenc és társai bűnügye | Az 1948-ban külföldre szökött Jakabfy Gyula és Bálint Antal egykori katonatisztek Ausztriában kapcsolatba kerültek a francia katonai hírszerzéssel. 1949-ben levelezés útján próbálták hazai kapcsolataikat bevonni e tevékenységbe. Rokonaik, özvegy Sass Józsefné és Bálint Gyula további személyeket… |
|
| Vitai András és társai bűnügye | 1945 februárjában két szovjet katona betért id. Vitai János ceglédi tanyájára. A házigazda megvendégelte őket, majd a katonák elaludtak. Ezt kihasználva Vitai András és három társa meggyilkolták a két katonát, majd holmijaikat szétosztották egymás között. |