Büntetőeljárások
| Elnevezés Növekvő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Zsolnai Mihály és társai bűnügye | Zsolnai Mihály a Vasbeton Gyárépítési Nemzeti Vállalat alkalmazottjaként, egyben a pápai katonai repülőtér építésének vezetőjeként 1949 októberében Ausztriába szökött, ahol az angol és az amerikai hírszerző szervek előtt részletesen beszámolt a repülőtér építkezési munkálatairól. Miután az… |
|
| Zavadszky Iván és társai bűnügye | Zavadszky Iván Drietomszky Ottóval és Kálmán Szilviusz Györggyel együtt 1949 nyarán létrehoztak egy illegális demokráciaellenes szervezetet, amelynek célja az "imperialista" erők győzelmének belső támogatása és elősegítése, vagyis a kapitalista rend visszaállítása volt. A szervezkedésbe… |
|
| Wolf Ferenc bűnügye | Wolf Ferenc 1949. szeptember 24-én tényleges szolgálatot teljesítő szakaszvezetőként várpalotai alakulatától megszökve illegális módon Ausztriába távozott. Itteni tartózkodása alatt az angol és a francia titkosszolgálatok többször kihallgatták Magyarország politikai, gazdasági és katonai… |
|
| Weinhardt János bűnügye | Weinhardt János 1944. november elejétől 1945. január végéig a Budapest II. Kapás utca 46. szám alatti nyilaskeresztes pártházban fegyveres pártszolgálatosként teljesített szolgálatot. Részt vett üldözött személyek előállításában, kifosztásában, megkínzásában és a Duna-parton történő törvénytelen… |
|
| Weinhardt Géza bűnügye | Weinhardt Géza 1944 október végétől a Nemzeti Számonkérés Szervezete Budapest II. kerületi részlegének vezetőjeként üldözöttek előállítására és bántalmazására adott utasítást. Kihallgatás után a zsidó személyeket átadta a pártszolgálatosoknak, akik őket deportálás céljából a józsefvárosi… |
|
| Weingartner Béla és társai bűnügye | 1945 elején Weingartner Béla cserkésztársával, Horváth Ernővel szovjet fegyvereket és robbanószereket lopott, majd 1947 őszén illegális mozgalmat hozott létre azzal a céllal, hogy háború esetén a magyar és a szovjet csapatok ellen harcoljanak. A szervezkedésbe a cserkészet 1948 nyarán történt… |
|
| Wayand Tibor bűnügye | Wayand Tibor 1922-től a Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya egyik vezetője volt. Nyomozóként irányította és részt vett a baloldali, háborúellenes majd ellenállási mozgalmak felszámolására indított nyomozásokban. A letartóztatott személyek… |
|
| Vitai András és társai bűnügye | 1945 februárjában két szovjet katona betért id. Vitai János ceglédi tanyájára. A házigazda megvendégelte őket, majd a katonák elaludtak. Ezt kihasználva Vitai András és három társa meggyilkolták a két katonát, majd holmijaikat szétosztották egymás között. |
|
| Viszneki László és társai bűnügye | Viszneki László 1949 júniusában Ausztriába szökött, ahol kapcsolatba került az amerikai és az angol titkosszolgálattal (CIC, FSS) és megállapodott velük, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében katonai és gazdasági információkat szállít nekik. Többnapos kiképzésben részesítették, majd június végén… |
|
| Vigh József és társa bűnügye | Vigh József és Vigh Sándor testvérek a nyilas hatalomátvétel után nyilas fegyveres pártszolgálatosként Budapesten, elsősorban a XIV. kerületben részt vettek üldözöttek kifosztásában, súlyos bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében. A tömeggyilkosságokat különös kegyetlenséggel végezték el és… |
|
| Venkovits Károly és társai bűnügye | Venkovits Károly 1949 júniusában átszökött Jugoszláviába, ahol a helyi hírszerzés részletesen kihallgatta Magyarország politikai és gazdasági viszonyaira vonatkozóan, majd augusztusban visszadobta Magyarországra, ahol ettől kezdve Szoták Károly álnéven élt. |
|
| Vaszary Gábor és társai bűnügye | Vaszary Gábor és Jezerszky Ottó 1951-ben illegálisan Ausztriába szöktek, ahol több nyugati hírszerző szervezettel is kapcsolatba kerültek. Kihallgatásaik során katonai, politikai és gazdasági adatokat szolgáltattak ki. Később a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége nevű emigráns katonai szervezet… |
|
| Varga József és társai bűnügye | A per vádlottjai nem alkottak egy szervezett csoportot, közöttük laza ismeretségi kapcsolat volt. Valamennyien különböző úton jutottak hozzá a lőszerekhez és a fegyverekhez, s nem tettek eleget a beszolgáltatásukról szóló hatósági felhívásnak. 1956. november 6-án Budafokon a megszűnt nemzetőrség… |
|
| Tóth Miklós és társai bűnügye | Tóth Miklós mint hivatalnok, majd „hivatalos megbízásánál fogva” (mint a magyar katonai elhárítás beszervezett ügynöke) katonai adatokat szolgáltatott ki az angol hírszerző szerveknek. |
|
| Tóth József bűnügye | Tóth József államvédelmi határőr 1950. július 17-én a csornai határvadász zászlóalj nagycenki őrséről Béres István határőrtársával együtt szolgálati fegyverét és 40 db lőszert magához véve járőrszolgálatba ment. A szolgálat során fegyvereiket és a lőszert magyar területén egy bokor alá rejtették… |
|
| Tóth Illés és társai bűnügye | A Vezér Ferenc pálosszentkúti szerzetes vezetésével létrejött helyi polgárőrség tagjai 1944-1945-ben Kiskunfélegyháza környékén előre megfontolt szándékkal szovjet katonákat gyilkoltak meg. |
|
| Tószeghy Tamás és társai bűnügye | Tószeghy Tamást 1952 januárjában Jean Christian Paillet francia katonai attasé Budapesten beszervezte kémtevékenységre. Tószeghy az adatgyűjtésbe további személyeket vont be, akiket ő látott el feladatokkal és a jelentéseiket is ő továbbította megbízóinak. A kémszervezet tagjai elsősorban az… |
|
| Tasnádi Nagy András bűnügye | Tasnádi Nagy András vezető jellegű cselekményeivel hozzájárult az ország háborúba sodródásához, a népellenes törvények meghozatalához, a fegyverszüneti törekvések megakadályozásához, valamint segítséget nyújtott a nyilas mozgalomnak a hatalom erőszakos megszerzésében és annak megtartásában. |
|
| Tasi István bűnügye | Tasi István 1951. január 22-én a szentmártonkátai szövetkezeti vendéglő udvarán egy hámfával agyonütötte a vele korábban szóváltásba keveredett Kormos János MÁV elöljárót, aki az MDP és a helyi községi tanács tagja volt. |
|
| Tahy Pál és társai bűnügye | Ferenczy Pál pilisligeti plébános 1947 tavaszától a Credo Egyesületen és más katolikus szervezeten belül illegális mozgalmat hozott létre, amelynek vezetésébe Hummel István minisztériumi tisztviselőt is bevonta. A szervezkedéssel 1948-ban a Piliscsabán katonai szolgálatot teljesítő Tahy Pál… |