Wittner Mária és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Götz János
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 05. 07.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Tutsek Gusztáv
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
T. Nb. XI. 8046/1958-2.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Borbély János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
T. Nbf. I. 5/1959/2.
A jogerős döntés szerinti tényállás

A vádlottak a Vajdahunyad utca 41. szám alatti épületben berendezkedő fegyveres csoport tagjai voltak, akik az önállóságukat megtartva, összekötőkön keresztül tartottak kapcsolatot a Corvin közi csoporttal. Október 23-tól kezdve a környező utcákban fegyveresen harcoltak a magyar karhatalmi alakulatok és a szovjet csapatok ellen. Október 25-én a Nagykörút és az Üllői út sarkán lévő Valéria söröző második emeletén foglaltak el tüzelőállásokat és onnan támadták a szovjet egységeket. A harcok alatt Wittner Mária és Havrilla Béláné, az egyik lakásból értékeket vittek el. Miután a szovjet egységek ágyútűz alá vették az épületet, a csoport visszavonult a Corvin közbe, majd a Kisfaludy köz 2. szám alatti épületbe, s onnan folytatták tovább a harcot. Az utcába behatolt szovjet páncélkocsikat kézigránáttal, benzines palackokkal támadták, aminek következtében több páncélos megsemmisült, majd a menekülő katonákat lelőtték. Havrilláné és Wittner a harcok alatt lőszert szállítottak, tárakat töltöttek és benzines palackokkal látták el a fegyvereseket. Október 27-én a Vajdahunyad utcában és a környező utcákban elhelyezkedett fegyveres csoportok megtámadták az Üllői úton felvonuló szovjet csapatokat. A Corvin közből odaszállított páncéltörő ágyúval kilőttek egy szovjet lőszerszállító kocsit, a legénységét agyonlőtték. A harcokban részt vett Wittneren és Havrillánén túl Varga János is. Október 28-án a csoport tagjai a Herkules Cipőgyár tetején foglaltak el tüzelőállást, közben az ottani raktárból jelentős mennyiségű cipőt vittek el, aminek egy részét Bertalan Pál kezelésére bíztak. Október 30-án a fegyveresekhez akkor csatlakozó Kóté Sörös József és Tóth József is részt vett a nagybudapesti pártház elleni támadásban. Közben Wittner és Havrilláné a X. kerületi rendőrkapitányságról nagyobb mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak, amelynek egy részét szétosztották a pártház támadói között. A szovjet csapatok Budapestről történt kivonulása után a csoport tagjai nemzetőri igazolványt kaptak és részt vettek államvédelmi beosztottak és kommunisták elhurcolásában. November 4-én a fegyveresek a visszatérő szovjet alakulatok ellen az Üllői út és a Vajdahunyad utca sarkára vonultak, ahonnan Wittner, Havrilláné, Kóté Sörös és Varga géppisztollyal, Tóth pedig golyószóróval támadta az arra elvonuló egységeket. Havrilláné még november 4-én este feladta a harcot, és néhány társával együtt nyugatra szökött. Tóth és Kóté Sörös november 5-ig harcoltak, majd visszatértek Monorra. Wittner Mária megsérült és a Péterfy Sándor Utcai Kórházba került. Innen 9-én távozott, majd december 15-én illegálisan elhagyta az országot, december 25-én azonban visszatért. December 27-én újra megkísérelte elhagyni az országot, ekkor azonban már nem sikerült neki.
Kludskiy Géza és Máté Ferenc eredetileg a Práter utcai fegyveres csoporthoz tartoztak és a környező utcákban járőrszolgálatot teljesítettek. Kludskiy és Varga egészen november 11-ig kitartottak és különféle csoportokhoz csatlakozva hadakoztak a szovjet katonákkal.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VIII.
Budapest IX.
Bern
Svájc
Jogerős döntés

Wittner Mária (Budapest, 1937) I. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, számszerűleg meg nem határozható többrendbeli gyilkosság bűntette, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, számszerűleg meg nem határozható többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, háromrendbeli tolvajszövetségben, közveszély színhelyén és felfegyverkezve elkövetett lopás bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette, valamint háromrendbeli tiltott határátlépés bűntette, illetve egy esetben annak kísérletének bűntette miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.

Havrilla Béláné sz. Sticker Katalin (Esztergom, 1932) II. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, számszerűleg pontosan meg nem határozható többrendbeli gyilkosság bűntette, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, számszerűleg meg nem határozható többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette, háromrendbeli tolvajszövetségben, közveszély színhelyén és fegyveresen elkövetett lopás bűntette, valamint egyrendbeli csoportosan és fegyveresen elkövetett magánlaksértés bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Kóté Sörös József (Monor, 1927) III. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, számszerűleg meg nem határozható rendbeli gyilkosság bűntette, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, számszerűleg pontosan meg nem határozható gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás büntette, egyrendbeli fegyveresen közveszély színhelyén elkövetett lopás bűntette, egyrendbeli orgazdaság bűntette, valamint egyrendbeli lőfegyverrel többek jelenlétében elkövetett magánlaksértés bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Tóth József (Monor, 1927) IV. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, számszerűleg meg nem határozható rendbeli gyilkosság bűntette, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, számszerűleg pontosan meg nem határozható rendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett bűntett, egyrendbeli orgazdaság bűntette, valamint egyrendbeli lőfegyverrel és csoportosan elkövetett személyes szabadság megsértése által elkövetett bűntett miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Varga János (Budapest, 1940) V. rendű fiatalkorú vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, számszerűleg meg nem határozható rendbeli gyilkosság bűntette, mint bűnsegéd, számszerűleg meg nem határozható rendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette, egyrendbeli orgazdaság bűntette, valamint egyrendbeli fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt egységes intézkedésként 13 évi börtönre ítélték.

Neumann Tivadar (Budapest, 1929) VI. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, számszerűleg meg nem határozható rendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás bűntette, valamint kétrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Bertalan Pál (Zalabaksa, 1921) VII. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben sikkasztás útján elkövetett bűntett, mint bűnsegéd, valamint egyrendbeli folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen 10 évi börtönre ítélték.

Kludskiy Géza (Budapest, 1937) VIII. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, számszerűleg meg nem határozható rendbeli gyilkosság bűntette, mint bűnsegéd, bűnsegédi minőségben elkövetett, számszerűleg meg nem határozható rendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett bűntett, háromrendbeli magánosok sérelmére elkövetett lopás bűntette, hétrendbeli lőfegyverrel elkövetett csoportosan végrehajtott magánlaksértés bűntette, valamint egyrendbeli lőfegyverrel csoportosan elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésképpen 10 évi börtönre ítélték.

Máté Ferenc (Budapest, 1935) IX. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, háromrendbeli lopás bűntette, hétrendbeli éjjel több személy által fegyveresen végrehajtott magánlaksértés bűntette, valamint egyrendbeli fegyveresen végrehajtott személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésképpen 8 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
1957. január 15-én a Legfelsőbb Bíróság a BM Határőrság állományába tartozott Bertalan Pál tartalékos államvédelmi századost másodfokon csalás és közokirathamisítás miatt 1 évi felfüggesztett börtönre ítélte. 1960. január 27-én elrendelték a büntetés végrehajtását.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-142941
HU ÁBTL 3.1.9. V-142941/1
HU BFL – XXV.4.f.9 – 8046 – 1958