Ujvári József és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
BM Országos Rendőr-főkapitányság II/5. Osztály
BM Országos Rendőr-főkapitányság XI. Osztály
BM Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztály
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
nincs adat
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Jacsó János
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. V. 9/1958
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. II. 497/1958
A jogerős döntés szerinti tényállás

Vádlottak mind Budapest VIII. kerületében a Víg utcai fegyveres csoport tagjai voltak. Ujvári József és Kósa Ferenc 1956. október 23-án részt vettek a Magyar Rádió épületének elfoglalásában, majd csatlakoztak a VIII. kerületi rendőrkapitányság épületét megszállva tartó nemzetőrséghez. Október 27-én Ujvárit megválasztották parancsnokuknak. Irányítása alatt a nemzetőrök járőrszolgálatot és őrszolgálatot teljesítettek, kommunista gyanús személyeket, államvédelmi beosztottakat állítottak elő és hallgattak ki, november 2-án a Honvéd Ruházati Anyagszertárból ruházatot, a Timót utcai fegyverraktárból fegyvereket szereztek, kifosztott egy Közértet is. November 4-én a szovjet támadás hírére Ujvári riadót rendelt el, fegyveresei megtámadtak két szovjet harckocsit, szovjet katonákra nyitottak tüzet.
Kósa október 30-án bekapcsolódott a Köztársaság téren lévő Nagybudapesti Pártbizottság épületének ostromba. A pártház tanácstermében rálőtt Farkas Imre államvédelmi sorkatonára, akit kórházba szállítottak. Ezt követően a VII. kerületi pártháznál csatlakozott az ottani fegyveres csoporthoz. Egy alkalommal fegyvere véletlenül elsült és megsebesített egy nőt.
Ujvári november végén a magánál tartott fegyvereket felesége pápai lakóhelyén elrejtette, majd Ausztriába szökött. 1957. január 24-én ugyancsak illegálisan visszatért Magyarországra. Március 6-án ismét megkísérelte a tiltott határátlépést, ekkor azonban elfogták a határőrök.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VII.
Budapest VIII.
Jogerős döntés

Ujvári József (Budapest, 1927) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, kétrendbeli tiltott határátlépés bűntette, valamint a társadalmi tulajdon elleni lopás bűntette miatt halálra ítélték.

Kósa Ferenc (Budapest, 1938) II. rendű vádlottat háromrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt halálra ítélték.

Dvorcsák László (Szeged, 1933) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.

Lipták János (Budapest, 1926) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint egyrendbeli tiltott határátlépés bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték.

Tarnóczai László (Besenyőd, 1919) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték. A börtönbüntetés végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.

Hrozova Erzsébet (Budapest, 1938) VI. rendű vádlottat háromrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, a társadalmi tulajdon elleni ismételten elkövetett lopás bűntette, valamint lopás bűntette miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.

Meggyesi János (Budapest, 1931) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint a társadalmi tulajdon elleni lopás bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

Jakab János (Budapest, 1931) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték.

Szinaberg György (Budapest, 1934) IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettének vádja alól büntethetőséget kizáró ok fennforgása folytán felmentették.

Kulcsár Kristóf (Szófia, 1935) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 6 havi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Ujvári József
Kósa Ferenc
Megjegyzés
A Budapest Főváros Ügyészségén Rózsa Jánosné ügyész 1957. május 31-én készítette el Tarnóczai László vádlott vádiratát.
Az elsőfokú bíróság Kulcsár Kristóf X. rendű vádlott vonatkozásában még elrendelte az 1957-ben a Budapesti Katonai Bíróság által kiszabott 10 havi és a Budapest VIII. kerületi Bíróság által kiszabott 4 havi börtönbüntetések végrehajtását.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-55399
HU ÁBTL 3.1.9. V-143269
HU ÁBTL 3.1.9. V-143269/1