Nincstelen parasztcsaládból származott, apja az 1945-ben kapott 4 és fél hold földjén gazdálkodott. A hat elemi osztályt szülőfalujában végezte, majd ő is földműveléssel kezdett foglalkozni. 1945-1946-ban katonai szolgálatot teljesített. 1949-től kezdve segédmunkásként dolgozott több helyen rövid ideig Budapesten és környékén. Utoljára a Hárosi Falemezgyárban vállalt munkát. 1945-ben és 1949-ben is elítélték lopás bűntette miatt, először 8 havi, másodszor 10 havi börtönt kapott.
1956. október 25-én Nagytétényben vezetőként részt vett honvédek lefegyverzésében. Még aznap megalakult a helyi nemzeti bizottság és az annak alárendelt nemzetőrség, mindkettőbe beválasztották. Később, Fáy Ferenc nemzetőr parancsnok utasítására néhány nemzetőrrel lefegyverezte a nagytétényi 51. számú rendőrőrs állományát. A nemzetőrségen belül létrehozott ún. operatív csoport vezetőjeként ő irányította a Nagytétényben lakó államvédelmi tisztek és pártfunkcionárius előállítását és kihallgatását. November 6-án vezetésével egy nemzetőr egység két löveget szerzett a hárosi tüzérszertárból, majd átadta azokat a budafoki nemzetőröknek.
1958. március 13-án a Hufnágel Istvánnal és társaival szemben indított büntetőper VI. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-142553
HU ÁBTL 3.1.9. V-142553/1
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.a.7 – 2999/1957