Ugrás a tartalomra

Hufnágel István és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
BM Budapesti Rendőrfőkapitányság XXII. kerületi Kapitányság Politikai Nyomozó Alosztálya
BM Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztály vizsgálati alosztálya
Az eljáró ügyész megnevezése
Götz János
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 07. 12. Hufnágel István és társai; 1957. 07. 15. Fáy Ferenc és társai; 1957. 07. 15. Póka János és társai; 1957. 07. 16. Landi János és társai
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Zalai Miklós
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Nb. VIII. 2999/1957/5.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Cieslár Viktor
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Nbf. III. 5272/1957/19.
A jogerős döntés szerinti tényállás

Nagytétényben 1956. október 25-én fegyverszerzés céljából egy többszáz főnyi csoport a szérűskerti tüzéregység szálláskörlete felé vonult, ahol azonban össztűzzel fogadták őket, ezért kénytelenek voltak visszafordulni. Ezt követően elfoglalták a nagytétényi kultúrház épületét és az ott lévő bútorokból barikádokat építettek. A hárosi tüzérszertár védelmére kirendelt ercsi honvéddandár arra tartó gépkocsijárőrét és az élelmiszer-beszerzésre indult katonai gépkocsit megállásra kényszerítették és a rajtuk lévő 13 honvédot lefegyverezték. Október 26-án a kultúrház előtt összegyűlt mintegy 500 főnyi tömeg megválasztotta a nemzeti bizottságot, amelynek Hufnágel István helyi kocsmáros lett a vezetője. A bizottság elsők között döntött egy fegyveres csoport felállításáról, majd Hufnágel felkérésére Fáy Ferenc elvállalta a nemzetőrség megszervezését és vezetését. Fáy Szabó Elemér és Herczeghami Sándor volt katonatiszteket jelölte parancsnokhelyetteseknek. A nemzetőrség megalakulásakor mintegy 30 főből állt, a létszáma azonban folyamatosan változott, november 4-re megközelítette a 100 főt. 
Fáy két csoportra osztotta a nemzetőrség állományát. Az egyiknek a járőrözés és rendfenntartás, a másiknak, a Zrínyi János által vezetett ún. operatív csoportnak a településen élő államvédelmi tisztek és pártfunkcionáriusok előállítása, kihallgatása, és náluk házkutatás tartása volt a feladata. Zrínyit bízták meg továbbá, hogy szerezzen még fegyvereket a nemzetőrség részére. A hárosi honvédszertár parancsnokától be is szerzett egy láda géppisztolylőszert, két láda szétszedett állapotban lévő kézigránátot, egy 10 főből álló rajt, valamint egy golyószórót.
Fáy megszervezte a védelmet szovjet támadás esetére. A nemzetőrök a hárosi utászlaktanyában tartózkodó honvédek kisebb csoportjával és a tábori tüzéralakulattal tüzelőállást foglaltak el a nagytétényi sertéshizlaldánál. Harcra azonban ott nem került sor, mert a szovjet alakulatok megkerülték a védelemre felállt csapatot. November 4-e után a nagytétényi nemzetőrök egy csoportja egyesült a Schmidt Vilmos parancsnoksága alatt működő budafoki nemzetőrséggel és három nap múlva a balatoni műútnál felvették a harcot a szovjet egységekkel. Az összecsapás következtében több szovjet katona és államvédelmi tiszt megsebesült.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest XXII.
Jogerős döntés

Hufnágel István (Székesfehérvár, 1893) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték.

Hável Benedek (Újpest, 1897) II. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 2 évi börtönre ítélték.

Solymosi János (Budapest, 1906) III. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

Németh József Gyula (Szolgaegyháza, 1936) IV. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.

Fáy Ferenc (Szeged, 1908) V. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, egyrendbeli rablás bűntettére való felbujtás, valamint négyrendbeli személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték. Felmentették azonban a rablás bűntettére való felbujtás vádja alól.

Zrínyi János (Sály, 1925) VI. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, egyrendbeli visszaesőként elkövetett rablás bűntette, valamint ötrendbeli lőfegyverrel való fenyegetéssel elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték. Felmentették azonban a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással elkövetett bűntett vádja alól.

Käszmann Albert (Budafok, 1921) VII. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint négyrendbeli lőfegyverrel való fenyegetéssel elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

Szabó Elemér (Nagytétény, 1919) VIII. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint egyrendbeli személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésül 1 évi börtönre ítélték.

Landi János (Budapest, 1937) IX. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, orgazdaság bűntette, valamint háromrendbeli lőfegyverrel való fenyegetéssel elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésül 2 évi börtönre ítélték.

Holik Mihály (Ercsi, 1931) X. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint egyrendbeli rablás bűntette miatt összbüntetésül 1 évi és 8 havi börtönre ítélték.

Kupi József (Ráckeresztúr, 1924) XI. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint lőfegyverrel való fenyegetéssel elkövetett egyrendbeli személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésül 1 évi és 8 havi börtönre ítélték.

Takács Mihály (Szeghalom, 1939) XII. rendű fiatalkorú vádlottat a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett, valamint egyrendbeli lőfegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 1 évi börtönre ítélték.

Baráth Sándor (Kismonostor, 1938) XIII. rendű vádlottat a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett, valamint lőfegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 1 évi börtönre ítélték.

Kulbert József (Nagyláng, 1926) XIV. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték.

Póka József (Hajdúhadház, 1929) XV. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, visszaesőként elkövetett rablás bűntette, valamint szándékos emberölésre való felbujtás bűntette miatt összbüntetésül 20 évi börtönre ítélték.

Sándor Lajos (Nyírbéltek, 1939) XVI. rendű vádlottat szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt 4 évi börtönre ítélték.

Albert István (Nagytétény, 1937) XVII. rendű vádlottat a szándékos emberölés bűntettére való felbujtás miatt emelt vád alól felmentették.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Fáy Ferenc
Zrínyi János
Megjegyzés
A BM BRFK XXII. kerületi Kapitányság politikai nyomozó alosztályának 1957. május 6-án kelt összefoglaló jelentése szerint a kerületi bűnügyi alosztály Zrínyi Jánost, Käszmann Albertet, Landi Jánost, Kupi Józsefet, Holik Mihályt és Kulbert Józsefet a hatósági közeg elleni erőszak, fegyveresen elkövetett rablás és izgatás miatt vette őrizetbe.

1957. július 11-én Budapest Főváros Ügyészsége a terheltek ügyét a cselekményeik jellege és tárgyi súlyuk szempontjából az alábbiak szerinti csoportosította: 1.) Fáy Ferenc, Zrínyi János, Käszmann Albert, Szabó Elemér (a vádiratban tévesen Szabó Albert); 2.) Hufnágel István, Hável Benedek, Solymosi János, Németh József Gyula; 3.) Póka József, Sándor Lajos, Albert István; 4.) Landi János, Kupi József, Holik Mihály, Kulbert József, Takács Mihály, Baráth Sándor.

A perben szereplőket négy vádiratban vádolták meg, viszont ugyanabban a perben ítélték el.
Az 1957. július 12-én kiadott vádiratban a második csoportba sorolt Hufnágel István és társai szerepelnek. A velük szemben emelt vád: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése.
Az 1957. július 15-én kiadott egyik vádiratban az első csoportba tartozó Fáy Ferenc és társai szerepelnek. A velük szemben emelt vád: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése.
Az 1957. július 15-én kiadott másik vádiratban a harmadik csoportba tartozó Póka János és társai szerepelnek. A velük szemben emelt vád: gyilkosságra való felbujtás.
Az 1957. július 16-án kiadott vádiratban a negyedik csoportba tartozó Landi János és társai szerepelnek. Az ellenük emelt vád: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel.

Az elsőfokú bíróság részben nyilvános tárgyalásokat tartott.
Tárgyszó/Tárgyszavak
1956, Budapest
1956, fegyveres harc a szovjet alakulatokkal szemben
Ügycsoport(ok)
1956
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.5. O-16644
HU ÁBTL 3.1.9. V-142553
HU ÁBTL 3.1.9. V-142553/1
HU BFL – XXV.4.a.7 – 2999/1957