Apja csendőrtiszthelyettes volt, emiatt a háború után internálták. Felső mezőgazdasági iskolát végzett, ezután tisztviselőként dolgozott. 1944 októberében vonult be katonai szolgálatra. 1946-ban a Budapesti Népbíróság háborús és népellenes bűntettek miatt 3 évi fegyházra ítélte. A szabadulást követően több vállalatnál dolgozott, majd 1955-ban a MÁV-nál helyezkedett el.
1956. december végén felkereste Sörös Imre, aki közölte vele, hogy illegálisan tartózkodik az ország területén és hírszerző feladatokkal tért vissza Ausztriából. Zsigmond tájékoztatta tapasztalatairól és összekapcsolta Fenyőfalvi Antallal, aki segített Sörösnek a Bakonyban esetleg még működő fegyveresek keresésében. Később Renner Péternek is bemutatta Fenyőfalvit, aki elvállalta Renner kérésére, hogy a röpcédulákat a határtól elszállítja Budapestre.
1958. február 3-án a Renner Péterrel és társaival szemben indított büntetőper V. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-46498
HU ÁBTL 3.1.9. V-141853
HU ÁBTL 3.1.9. V-166931/9
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. t. – sz. n. – Elítéltek létszáma