Hat elemi osztályt végzett. Az első világháborúban a VII. huszárezredben szolgált. 1924 óta bádogosként a Székesfővárosi Gázművek Községi Vállalatnál dolgozott. Baloldali tevékenysége miatt a második világháború alatt nyugdíjazták innen. 1945-ben visszakerült a gázművek Révész utcai telepére, ahol üzemi ellenőrként dolgozott tovább nyugdíjazásáig, 1950. február 1-ig.
1924-től tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, a párt üzemi szervezője és szakszervezeti bizalmi volt. Kommunistaellenes megnyilvánulási miatt a pártegyesüléskor kizárták a pártból.
Bőrüzemi ellenőrként nem gondoskodott az üzem bőrellátásáról. Nem támogatta eléggé a sztahanovista mozgalmat. Mind ezek miatt jobboldali szociáldemokratának minősítették és szabadon hagyását tervgazdasági, valamint közbiztonsági szempontból veszélyesnek ítélték.
1950. augusztus 2-án a recski munkatáborba internálták.
Egyes iratok szerint 1952. 03. 17-én hunyt el.
Egyes iratok szerint az internálótáborban hunyt el.
Plicher Rezsőt özvegye, Hlavencsik Etel kérésére 1959. augusztus 3-án rehabilitálták. A BM Rehabilitációs Bizottsága Plicher internálását indokolatlannak találta, és özvegye részére 7000 Ft. anyagi segélyt javasolt kifizetni.
HU ÁBTL 2.1. IX/8/4
HU ÁBTL 2.1. X/36