Budapest VIII. Mosonyi utca 9.

Budapest VIII. kerületében, a Keleti pályaudvar és a Kerepesi úti temető közötti területen Wagner Gyula építész tervei alapján elkészült Mosonyi utcai rendőri Fogház és toloncház 1888-ban nyitotta meg kapuit. Az intézmény eredetileg az ún. toloncok – hajlék nélküli, csavargás és utcai koldulás miatt hazatoloncolásra ítéltek – és más, valamely kisebb kihágás miatt elzárásra ítélt rendőri foglyok őrizetére szolgált.
    Az 1944-es német megszállást követően ide szállították a begyűjtött zsidó származású lakosokat, valamint ez lett az 1944. március 28-án felállított országos hatáskörű politikai nyomozó szervezet, az Állambiztonsági Rendészet székhelye is.
    A második világháborút követően a rendőrség tulajdonában maradt az intézmény, Magyar Államrendőrség Fogház- és Toloncügyosztálya néven. Az épületbe vegyesen kerültek férfi és női őrizetesek, akiket a legkülönbözőbb bűncselekmények vádjával vett őrizetbe a politikai-, valamint a gazdasági rendőrség, de itt hirdették ki az internálási véghatározatokat is, és innen vitték az internált személyeket a kijelölt internálótáborokba.
    1950. június 28-tól az ÁVH átvette a Belügyminisztériumtól az intézet felét (az elnevezés ekkor ÁVH Toloncház), majd novembertől a teljes épületet. Az intézet vezetésének feladata a szervezeten belül a Jogi és Börtönügyi Főosztály néven megalakult, majd Vizsgálati Főosztály névre átkeresztelt VI. Főosztály 2-IV. (Állambiztonsági Fogház, Mosonyi utca) alosztálya alá tartozott. Vezetői 1950 júniusától Csillag György áv. főhadnagy, majd Bus József áv. hadnagy, 1952 márciusától Urr József áv. hadnagy, majd egy év múlva Nagy Károly áv. őrnagy voltak. Bár az intézményben jelentős bővítéseket hajtott végre, a fogház a fogva tartás körülményei tekintetében az egyik legrosszabb körülményeket biztosító büntetés-végrehajtási intézet maradt. Itt működött az egyik rabmosoda és rabkórház is, de a fogház területe mind ezek mellett 1950 telétől hadifogoly szűrőtáborként is működött.
    1961-ben a Mosonyi utcai épületet életveszélyesnek nyilvánították, a kórháznak ki kellett költöznie, s a felújítást követően, 1962-től a Rendőrség-történeti Múzeum kiállítási anyaga költözött az épületbe. Az épületben jelenleg az 1999-ben hivatalosan megnyitott Rendőrmúzeum és a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet működik.

Kapcsolódó személyi adatlapok