1915-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát. 1944 októbere után kinevezték a leventék és a nemzetőrök parancsnokának. 1945 elején családjával Németországba menekült, ahonnan 1945 decemberében tért haza. 1947 decemberében visszavették a hadseregbe, innen 1949 októberében helyezték nyugállományba.
1944-ben Marosvásárhelyen vezérőrnagyi rendfokozatban teljesített szolgálatot. A meginduló gettózásba önként kapcsolódott be, az akció lebonyolításához tábori csendőröket és járműveket bocsátott a közigazgatási szervek rendelkezésére. 1944 júliusában a lengyelországi Luzki térségében a lehető legkeményebb módszerekkel próbálta megakadályozni hadosztálya visszavonulását, többeket eljárás nélkül kivégeztetett, több szökésben lévő honvédre pedig saját kezűleg lőtt rá.
1951. május 2-án a vele szemben indított büntetőper során jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-111712