Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO)

Ammer István a nyilas hatalomátvételt követően fegyveres pártszolgálatot teljesített a Radetzky laktanyában, majd kinevezték nyomozónak. 1944. december 10-én megbízták a Molnár utca 11. szám alatti nyilasházhoz tartozó pártszolgálatosok vezetésével. A feljelentések alapján parancsot adott üldözött személyek előállítására, megkínzására, gettóba vagy a rendőrségre történő bekísérésére, sok esetben a Duna-parton történő törvénytelen kivégzésére. Személyesen is részt vett a rablásokban és gyilkosságokban.

Bach Sándor 1944. december 12-től nyilas nyomozóként részt vett üldözött személyek felkutatásában, előállításában, bántalmazásában és kifosztásában. 1945. január 12-én egy nyilas különítménnyel megjelent az Izabella utca 71. számú háznál, ahol mindenkit igazoltattak. A házban rejtőzködő Hübsch Mór nevű üldözött személyt az udvaron meggyilkolta. Utasítására a helyszínen megölték Dochmál Károlyt és annak zsidó származású menyasszonyát.

Bodor János István, Skultéti Sándor, Komáromi Miklós és Kazinczy Béla a második világháború utáni időszakban lőfegyvereket és lőszert szereztek. 1946-ban elhatározták, hogy az Abony határában húzódó telefon- és távíróvezetéket megrongálják, a javításra küldött szovjet katonákat pedig lelövik. Első próbálkozásuk 1946 őszén nem járt eredménnyel, 1947 őszén Bodornak, Skultétinek és Komárominak már sikerült kárt tennie a vezetékekben. 1948.

Vádlottak mind a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetének tagjai voltak. 1944 októberétől Dési Dregán Miklós a szervezet vezető-helyetteseként, Bokor Sándor a Városmajor utcai pártházban felállított nyomozócsoport vezetőjeként, a többiek egyszerű pártszolgálatosként részt vettek katonaszökevények és üldözött személyek összeszedésében, a nyilas pártházakban történt súlyos bántalmazásukban, kifosztásukban és törvénytelen kivégzésükben.

Cseri József feladata 1944 tavaszán a mátészalkai gettóban az elrejtett vagyontárgyak és más értékek felkutatása volt. Munkája során több alkalommal súlyosan bántalmazott zsidó személyeket, akik közül néhányan a szerzett sérüléseikbe később belehaltak. Több lánnyal erőszakoskodott. Bántalmazott és kiköttetett gyerekeket, akik közül egy később meghalt.

Csókási Katona János 1942-ben az 5/6. számú munkásszázad keretlegénységének tagjaként felsőbb utasítás nélkül kegyetlenkedett a beosztott munkaszolgálatosokkal. 1943 januárjában Szumi városban a beérkező vonatról leszállíttatott két, a 101/51. számú munkásszázadhoz tartozó munkaszolgálatost és a pályaudvar környékén meggyilkolta őket, egyikük bőrkabátját pedig eltulajdonította. A visszavonulás során folyamatosan bántalmazta a munkaszolgálatosokat és fegyelmező gyakorlatokat végeztetett velük. 1943.

Csornoky Viktor, a Független Kisgazdapárt (FkgP) országgyűlési képviselője, a washingtoni magyar követség első titkára, majd kairói magyar nagykövet 1947-ben Budapestre kinevezett amerikai diplomaták segítségét kérte a szovjet hatóságok által letartóztatott Kovács Béla érdekében. 1947-től nyugati diplomatákkal és magyar emigránsokkal tárgyalt apósa, Tildy Zoltán köztársasági elnök jogellenes Nyugatra távozásának előkészítéséről. 1948-ban diplomáciai táviratokat és Magyarországot rossz fényben feltüntető adatokat közölt az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar emigránsokkal.

Dikán Lajos a nyilas hatalomátvételt követően tartalékos őrmesterként a Kémeri Nagy Imre lövész különítmény ún. halálfejes alakulatánál teljesített katonai szolgálatot. 1944. november 9-én letartóztatta és vallatta dr. Polányi Béla fogorvost, majd átadta a Gestaponak. Polányit egy hónapig tartották fogva, ez idő alatt Dikán Polányi lakásában élt. Mikor Polányit szabadult, Dikán azonnal letartóztatta és a Duna-parton egy ismeretlen társa segítségével meggyilkolta.

Az 1930-as évek elején alakult Magyar Testvéri Közösség nevű titkos társaság néhány tagja, Arany Bálint, Héder János, Kiss Károly és mások a második világháború után aktívan be akartak kapcsolódni a magyar politikai életbe. 1945 őszén Szent-Miklóssy István, 1946 tavaszán pedig Szentiványi Domokos és Donáth György is csatlakozott hozzájuk. Új tagokat elsősorban Budapesten szerveztek be. A szervezkedés célul tűzte ki a német megszállás előtti államrend visszaállítását az értelmiség egy részére és a parasztságra támaszkodva.

Az első kilenc vádlott mind tagja volt a Rongyos Gárdának, vagy valamilyen módon kapcsolatba került e katonai jellegű alakulattal. Fodor Lajos 1938 végétől Vannay László zászlóaljában Vannay helyetteseként tevékenykedett. A Gárda tagjaként több vádlott részt vett 1938. november 10-én a felvidéki bevonulásban. Kovács Endre a bevonuló tiszaújhelyi részleg parancsnoka, Benkő Antal a helyettese, Gödér Pál pedig e részleg szolgálatvezetője volt.