Kiss Géza bűnügye
Kiss Géza 1943 első hónapjaiban az ukrajnai Nyezsinben két munkaszolgálatost megkorbácsolt, majd agyonlőtt. Több munkaszolgálatost saját kezűleg súlyosan bántalmazott, vagy bántalmazásukra parancsot adott.
Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO)
Rajk László belügyminiszter az 1946. október 6-án kelt 533.900/1946. B.M. sz. rendeletével megszüntette a Magyar Államrendőrség vármegyei főkapitányságait, járási kapitányságait, a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályát pedig beolvasztotta a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályába. Létrejött a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO), élére a budapesti politikai rendészeti osztály vezetője, Péter Gábor került. A szervezet működési köre kiterjedt az ország egész területére, a szolgálat irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a belügyminiszter közvetlenül gyakorolta.
Kapcsolódó személyi adatlapok
Kozma Andor és társai bűnügye
1944-ben Kozma Andor tartalékos őrmesteri, Tóth Sándor pedig szakaszvezetői rendfokozatban az I. Páncélos Hadosztály I/b. (kémelhárító) Osztályán teljesítettek szolgálatot polgári ruhás nyomozóként. Az alakulat Battonyáról Budapestre történt visszavonulása alatt, 1944 augusztusa és 1944. december 23. között hosszabb-rövidebb ideig együttműködött a nyomozókkal Balázs László, Bugyi Károly, Molnár Imre és Dévai Duda Kamilla.
Megadja László bűnügye
Megadja László 1944-1945 fordulóján a Nyilaskeresztes Párt nyomozójaként Budapesten kihallgatásokat vezetett, amelyek során embereket bántalmazott. Részt vett az üldözöttek begyűjtésére indított razziákban és az emberek Duna partra kísérésében, ahol társai kivégezték őket.
Misky Árpád bűnügye
Az elsőfokú ítélet szerint Misky Árpád 1919 őszén a Sárospatak és Végardó közötti műúton Jaszter Dezső csendőrtiszthelyettessel és néhány társával együtt részt vett négy egykori vöröskatona bántalmazásában, majd törvénytelen kivégzésében.
Réti János és társai bűnügye
Réti János és Dukovics Hugó a második világháború alatt a Nyilaskeresztes Párt budapesti vezetői közé tartoztak. Dukovics részt vett a nyilas hatalomátvétel előkészítésében és végrehajtásában, ennek során SS egyenruhát hordva három személyt meggyilkolt. Rétit az 1944. október 20. utáni napokban a Nemzeti Számonkérő Különítmény (NSZK) polgári tagozatának országos vezetőjévé nevezték ki, helyettese Dukovics lett.
Rózsa Zoltán bűnügye
Rózsa Zoltán ezredes 1944 őszén a 70. honvéd gyalogezred parancsnokaként a keleti hadműveleti területen fekvő Mátészalkán, Nyírbogdányban és Gömbösfalván hadbírói eljárás nélkül, tehát törvénytelenül több katonai és polgári személyt kivégeztetett.
Truczka András bűnügye
Truczka András a nyilas hatalomátvételt követően kinevezték nyilas pártszolgálati nyomozónak, így már előállításokat is elrendelhetett. A vallatások során parancsot adott a pártszolgálatosoknak a kegyetlenkedésre, amelyben ő maga is részt vett. 1944. november 26-án egy előállított személybe – akinek további sorsa ismeretlen – kétszer belelőtt. December 13-án két személy megverésére adott parancsot, majd utasítására mindkettőjüket a Dunába lőtték, egyikük azonban életben maradt. 1944 decemberében Kaposvárra menekült, ahol kopjafőhadnagyi rangot kapott.