Ugrás a tartalomra

Ruszánov László és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Bodonyi Márton
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1952. 09. 30.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Hadbíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Kádár Pál
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Hb. X. 0306/1952/19.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Katonai Felsőbíróság
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Kfb. I. 0056/1953
A jogerős döntés szerinti tényállás

Ruszánov Lászlót 1952 áprilisában a maribori börtönben a jugoszláv hírszerzés egyik tisztje szabadulás fejében beszervezte a Magyar Népköztársaság elleni kémtevékenységre. Hathetes kiképzést követően, 1952. június 22-én a jugoszlávok átdobták Magyarországra, ahol feladatai közé tartozott a szovjet és a magyar katonai alakulatok tartózkodási helyének és fegyverzetének megállapítása, továbbá politikai és gazdasági jellegű adatokat szerzése. Feladatai teljesítéséhez ellátták kettő darab pisztollyal, egy darab géppisztollyal, egy darab iránytűvel, 103 darab lőszerrel, hamis igazolványokkal és 3 000 forint készpénzzel. Ruszánov a géppisztolyt Nagylengyel községnél elásta, majd Budapestre utazott. Ott június 26-án találkozott Fülep Istvánnal, akivel távoli rokonságban állt. Fülep bemutatta őt Iglódi Kálmánnak. Ruszánov július 10-én tájékoztatta őket a jugoszlávoknak végzett munkájáról és beszervezte őket a kémtevékenységbe. Az általuk tudomására jutott adatokat Ruszánov titkosírással írt levelezőlapokon keresztül továbbította Jugoszláviába.
Fülep fegyvergyárakról, a debreceni penicillin gyárról, a Pharma Gyógyszerárugyár termeléséről és a munkások hangulatáról közölt adatokat, valamint tájékoztatta Ruszánovot arról, hogy hogyan kerülnek a szovjet érdekeltségű vállalatok a magyar állam tulajdonába. Iglódi a kitelepítésekről és az ezzel kapcsolatos hangulatról, a kunmadarasi repülőtérről és a sajóbábonyi építkezésről közölt adatokat Ruszánovval.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Maribor
Szlovénia
Nagylengyel
Zala vármegye
Budapest
Jogerős döntés

Ruszánov László (Kismáriahavas, 1924) I. rendű vádlottat kémkedés bűntette és fegyverrejtegetés bűntette miatt halálra ítélték.
Fülep István (Belgaum, 1917) II. rendű vádlottat hazaárulás bűntette miatt 15 évi börtönbüntetésre ítélték.
Iglódi Kálmán (Kisújszállás, 1916) III. rendű vádlottat hazaárulás bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Fülep István büntetésének kitöltése közben, 1953. október 1-jén elhunyt.
Ügycsoport(ok)
kémkedés/hűtlenség
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-103454
HU ÁBTL 3.1.9. V-103454/1-2