Kőrösi Sándor és társai bűnügye

Az 1956. október 23-a után Csepelen lezajlott események résztvevői közül azok lettek a per vádlottjai, akik a fegyveres harcok irányítói, tevékeny szereplői voltak. Október utolsó napjaiban egy fegyveres csoport támadást intézett a csepeli hadkiegészítő parancsnokság ellen, majd elfoglalták a pártbizottság és a rendőrség épületét. Október 30-án megalakult a Csepeli Nemzeti Bizottmány és a fegyveres csoportok egyesítése céljából létrehozták a nemzetőrséget, amelynek parancsnoka Major Ernő, helyettese Buri István lett. A nemzetőrség vezetői egy nyomozó csoportot hoztak létre, amelynek a volt államvédelmi beosztottak és a helyi kommunisták letartóztatása volt a feladata. November 4-én a szovjet csapatok, egy üteg kivételével, körülvették a Királyerdőn állomásozó tüzérezredhez tartozó ütegek harcálláspontját. Kőrösi Sándor tüzér főhadnagy hadműveleti tiszt parancsára a szovjet egységek elől teljes felszereléssel az alakulat megkezdte visszavonulását a laktanyájukba. A visszavonulási út Csepelen keresztül vezetett. Kőrösi az általa vezetett gépkocsioszlopot a csepeli Szent Imre téren megállította, mivel két szovjet harckocsi közeledett. Parancsba adta a katonáknak, hogy ássák be magukat a bokrok mögé, majd ezt követően a harcállásponton szolgálatot teljesítő több katonával együtt csatlakozott a csepeli fegyveres csoporthoz. Kőrösi az üteg harcálláspontján található két légvédelmi ágyút és az ezekhez szükséges lőszereket bevontatta a Szent Imre térre és megszervezte Csepel védelmét. A térre elhelyezett lövegek 4-5 szovjet harckocsit, egy páncélautót és egy IL-28-as repülőgépet lőttek ki, majd a kölcsön kapott sorozatvetővel egy sorozatot a tököli repülőtérre is kilőttek. A harcok során mintegy 15 szovjet katonát megöltek. November 6-án Andi József tüzér főhadnagy tervei alapján felrobbantották a Gubacsi híd előtt a Budapestre vezető csepeli műutat, november 8-án pedig vasbugával megrakott szerelvényekkel elzárták a vasgyár főbejáratát. Major Ernő utasítására még ezen a napon a Budapest irányából érkező szovjet harckocsik tovább haladásának megakadályozására a csepeli szabadkikötőből több vagont kitolattattak, az úttestet elzáró olajjal megtöltött tartályokat azonban a szovjetek tüzérségi tűzzel felgyújtották. Működésük alatt mintegy 180-200 darab Pannónia motorkerékpárt elvittek a csepeli motorkerékpárgyárból.