Ugrás a tartalomra

Kőrösi Sándor és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Tóth Lajos
Az eljáró ügyészség megnevezése
Katonai Főügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 11. 14.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Jacsó János
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. V. 742/1957
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Ledényi Ferenc
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Katf. Kt. 99/1958
A jogerős döntés szerinti tényállás

Az 1956. október 23-a után Csepelen lezajlott események résztvevői közül azok lettek a per vádlottjai, akik a fegyveres harcok irányítói, tevékeny szereplői voltak. Október utolsó napjaiban egy fegyveres csoport támadást intézett a csepeli hadkiegészítő parancsnokság ellen, majd elfoglalták a pártbizottság és a rendőrség épületét. Október 30-án megalakult a Csepeli Nemzeti Bizottmány és a fegyveres csoportok egyesítése céljából létrehozták a nemzetőrséget, amelynek parancsnoka Major Ernő, helyettese Buri István lett. A nemzetőrség vezetői egy nyomozó csoportot hoztak létre, amelynek a volt államvédelmi beosztottak és a helyi kommunisták letartóztatása volt a feladata. November 4-én a szovjet csapatok, egy üteg kivételével, körülvették a Királyerdőn állomásozó tüzérezredhez tartozó ütegek harcálláspontját. Kőrösi Sándor tüzér főhadnagy hadműveleti tiszt parancsára a szovjet egységek elől teljes felszereléssel az alakulat megkezdte visszavonulását a laktanyájukba. A visszavonulási út Csepelen keresztül vezetett. Kőrösi az általa vezetett gépkocsioszlopot a csepeli Szent Imre téren megállította, mivel két szovjet harckocsi közeledett. Parancsba adta a katonáknak, hogy ássák be magukat a bokrok mögé, majd ezt követően a harcállásponton szolgálatot teljesítő több katonával együtt csatlakozott a csepeli fegyveres csoporthoz. Kőrösi az üteg harcálláspontján található két légvédelmi ágyút és az ezekhez szükséges lőszereket bevontatta a Szent Imre térre és megszervezte Csepel védelmét. A térre elhelyezett lövegek 4-5 szovjet harckocsit, egy páncélautót és egy IL-28-as repülőgépet lőttek ki, majd a kölcsön kapott sorozatvetővel egy sorozatot a tököli repülőtérre is kilőttek. A harcok során mintegy 15 szovjet katonát megöltek. November 6-án Andi József tüzér főhadnagy tervei alapján felrobbantották a Gubacsi híd előtt a Budapestre vezető csepeli műutat, november 8-án pedig vasbugával megrakott szerelvényekkel elzárták a vasgyár főbejáratát. Major Ernő utasítására még ezen a napon a Budapest irányából érkező szovjet harckocsik tovább haladásának megakadályozására a csepeli szabadkikötőből több vagont kitolattattak, az úttestet elzáró olajjal megtöltött tartályokat azonban a szovjetek tüzérségi tűzzel felgyújtották. Működésük alatt mintegy 180-200 darab Pannónia motorkerékpárt elvittek a csepeli motorkerékpárgyárból.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest XXI.
Jogerős döntés

Kőrösi Sándor (Szekszárd, 1932) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, valamint többrendbeli, szám szerint meg nem állapított, felbujtói minőségben elkövetett gyilkosság bűntette miatt halálra ítélték.

Major Ernő (Budapest, 1915) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt halálra ítélték.

Andi József (Pusztahencse, 1924) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, valamint a társadalom tulajdonában lévő vagyontárgy felrobbantásának bűntette miatt halálra ítélték.

Konyorcsik György (Pesterzsébet, 1938) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 15 évi börtönre ítélték.

Kovács Sándor (Berettyóújfalu, 1927) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.

Hanyecz András (Bodroghalom, 1934) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint többrendbeli, szám szerint meg nem állapított, gyilkosság bűntette miatt 15 évi börtönre ítélték.

Somogyi Tibor (Murakeresztúr, 1935) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint többrendbeli, szám szerint meg nem állapított gyilkosság bűntette miatt halálra ítélték.

Csumrik Ferenc (Hollóháza, 1922) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Az elsőfokú bíróság Kovács Sándor V. rendű vádlottat halálra ítélte, viszont a többrendbeli, szám szerint meg nem állapított, tettestársi minőségben elkövetett gyilkosság bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette.
Ügycsoport(ok)
1956
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-143818
HU ÁBTL 3.1.9. V-143818/1-3/a
HU HIM HL – XI.22 – 742/1957