A hat elemi osztály elvégzése után villanyszerelő-tanuló lett. A tanulást azonban apja kérésére félbehagyta és visszament a szülei földjére dolgozni. 1944 novemberében kovácstanulónak jelentkezett, de amikor apja 1945 júniusában hazatért a hadifogságból, ezt is abbahagyta és ismét a családi birtokon segített szüleinek. 1949 őszén a Kispesti Textilgyárban segédmunkásként kezdett dolgozni, majd 1950 és 1953 között katonai szolgálatot teljesített, innen szakaszvezetői rendfokozattal szerelt le. 1953 júliusában a Kispesti Útépítő Vállalathoz került, ahol letette a villanyszerelő-segéd vizsgát. 1954 szeptemberében Gyónon Mikes Lajos villanyszerelő-mesternél helyezkedett el. 1955 decemberétől nem volt állandó munkahelye, alkalmi munkákból élt. 1956. december 10-én tüdőlövéssel kórházba került, majd felépülése után 1957. április elejéig otthonában bujkált.
Gyón községben 1956. október 28-án tagja volt annak a társaságnak, amely a községi tanácsházán átvette a község vezetését a kommunista irányítású polgárőrségtől. Létrehozták a nemzeti bizottságot és a nemzetőrséget, az utóbbinak ő is tagja lett. A rend fenntartása és fegyverek felkutatása ürügyén nemzetőr társaival otthonaikban zaklatta a község korábbi vezető funkcionáriusait, másokat a tanácsházán tartottak fogva, volt akit bántalmaztak is. Amikor december 10-én megérkezett a gyóni tanácsházára Biksza Miklós dabasi járási párttitkár, hogy az elbocsátott tanácsi dolgozókat visszahelyezze állásukba, Harmincz ellenszegült Biksza döntésének és a vita hevében rátámadt a párttitkárra, akinek sikerült kimenekülnie az épületből. A tanácsháza előtt összegyűlt emberek azonban üldözőbe vették Bikszát, aki menekülés közben szolgálati fegyveréről figyelmeztető lövéseket adott le. Harmincz azonban utolérte és rávetette magát a párttitkárra, aki a pisztolyából leadott lövéssel megsebesítette támadóját. Bikszát végül a tömeg lefegyverezte, súlyosan bántalmazta, majd – a később külföldre menekült – Kövecses Ferenc közvetlen közelről agyonlőtte.
1957. október 22-én a Harmincz Istvánnal és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-144083/2
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU MNL PML – XXV.2.b – B.917-1957