Kampf István és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Kapfinger Tibor
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 05. 21.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Mátyás Miklós
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. I. 315/1958
Az ítélet jogereje
nem jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. 608/1958
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. október 24-25-én Dunakeszin megalakult a nemzetőrség. Első teendőik közé tartozott a helyi rendőrség lefegyverzése, a szovjet hősi emlékmű ledöntése, illetőleg megtámadtak több helyi üzemet is. A Dunakeszi Vagongyár védelmét október 27-ig Kampf István hadnagy parancsnoksága alatt a 33. honi légvédelmi tüzérezred látta el sikeresen, később felettesei utasítására egységével visszatért az ütegállásba. Miután október 29-én Kampf hadnagy arról értesült, hogy a katonai szerveknél is megalakultak a forradalmi bizottságok, felajánlotta teljes támogatását a helyi nemzetőrségnek és mintegy 20 darab kézigránátot ajándékozott nekik. Másnap a községi nemzeti bizottság vezetői felkérték őt, hogy vegyen részt a nemzetőrség további megszervezésében és kiképzésében. Október 30-án az Országos Légvédelmi és Légierő Parancsnokság (OLLEP) forradalmi bizottságának Kampf ütegparancsnokhoz eljuttatott felhívásában az állt, hogy amennyiben 1956. október 31-ig a szovjet egységek nem hagyják el Budapest területét, fel kell készülni az ellenállásra. Később arra kapott utasítást, hogy Dunakeszinél az országút mellett állítsanak fel két légvédelmi löveget a szovjet csapatok Budapestre történő bevonulásának megakadályozására. Október 31-én Vácról Budapestre tartó üzemanyag-szállító szovjet tartálykocsira és az azt kísérő, katonákat szállító tehergépkocsira civilek egy csoportja tüzet nyitott. A megsérült tehergépkocsiból kiszálló szovjet tisztet Herczeg József lövegparancsnok megpróbálta rábeszélni, hogy térjenek vissza eredeti harcállásukba, majd a sikertelen egyezkedés után visszatért bajtársaihoz. Az ott lévő civilek és katonák nyomására Herczeg lövegparancsnok végül tűzparancsot adott, amit a löveg 1-es kezelője Czédli István továbbított és tüzelőkész állapotba hozta a löveget. A lövegek betöltése után Korsós István társai segítségével először négy célzott lövést adott le, amelyekből az első lövés halálosan megsebesítette a szovjet tisztet. Ezt követően teljesen önhatalmúlag addig tüzelt, amíg társai lőszert továbbítottak számára. A lövések egyike eltalálta a gépkocsit, ami azonnal lángba borult. Két szovjet katona benne égett a gépkocsiban, az elmenekülő négy katonát pedig lelőtték, egy tudott csak súlyos sebesülése ellenére elmenekülni. Habár Kampf ütegparancsnok közvetlenül nem vett részt az akcióban, november 3-án az ezredénél megalakított katonai forradalmi tanács leváltotta beosztásából.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Dunakeszi
Pest vármegye
Jogerős döntés

Kampf István (Barcs, 1929) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.

Herczeg József (Budapest, 1933) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, bűnsegédi minőségben elkövetett többrendbeli gyilkosság bűntette, valamint gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Korsós József (Solt, 1935) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, kétrendbeli gyilkosság bűntette, valamint többrendbeli gyilkosság kísérletének bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Czédli István (Budapest, 1935) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, egyrendbeli gyilkosság bűntette, valamint hatrendbeli bűnsegédi minőségben elkövetett gyilkosság bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Novotni-Farkas Ferenc (Kerékteleki, 1934) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, bűnsegédi minőségben elkövetett többrendbeli gyilkosság bűntette, valamint gyilkosság kísérletének bűntette miatt összbüntetésképpen 15 évi börtönre ítélték.

Baki László (Zalalövő, 1935) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, bűnsegédi minőségben elkövetett többrendbeli gyilkosság bűntette, valamint gyilkosság kísérletének bűntette miatt összbüntetésképpen 15 évi börtönre ítélték.

Trescsik József (Kisbér, 1934) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, bűnsegédi minőségben elkövetett többrendbeli gyilkosság bűntette, valamint gyilkosság kísérletének bűntette miatt összbüntetésképpen 15 évi börtönre ítélték.

Kajtor József (Kosd, 1930) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésképpen 10 évi börtönre ítélték.

Hubina Mihály (Dunakeszi, 1937) IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésképpen 12 évi börtönre ítélték.

Nereda László (Újpest, 1938) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésképpen 12 évi börtönre ítélték.

Cserepkai László (Dunakeszi, 1936) XI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Budapesti Katonai Bíróság 1957. május 10-én B. IV. 161/1957. számon hozott ítéletében Herczeg József I. rendű és Korsós József II. rendű vádlottat már elmarasztalta, az I. rendű vádlottat az elöljárói intézkedés mellőzésének bűntette, a II. rendű vádlottat szándékos emberölés kísérletének bűntette miatt ítélte el. A Legfelsőbb Bíróság 1957. július 3-án Korsós Józsefnek az ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljáró bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Herczeg József ítéletét 1958. március 3-án helyezték hatályon kívül.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-145312
HU ÁBTL 3.1.9. V-146734
HU HIM HL – XI.22 – 315/1958