Az általános iskola nyolc osztályának befejezése után elvégezte a gimnázium két osztályát, majd a Ganz Villamossági Gyárba került villanyszerelő ipari tanulónak. 1954-ben, a segédvizsga letétele után a MÁV Északi Járműjavító műhelyébe ment dolgozni, később kalauz lett a Fővárosi Autóbusz Vállalatnál. 1955 novemberében bevonult tényleges katonai szolgálatra Rákospalotára, a 33. honi légvédelmi tüzérezredhez osztották be. 1957 januárjában a Határőrséghez került, letartóztatásáig itt teljesített szolgálatot.
1956. október 24-e után a 33. honi légvédelmi tüzérezredet Dunakeszire rendelték az ottani vagongyár védelmére. Kampf István ütegparancsnok október 30-án olyan parancsot kapott, hogy állítsanak fel két löveget Dunakeszi határában, hogy megakadályozzák a szovjet csapatok Budapestre történő bejutását. Október 31-én a harcállásba rendelt katonai egységhez csatlakozott a helyi nemzetőrség jónéhány tagja, akik rálőttek egy Vác felől érkező, szovjet katonákat szállító teherautóra. Miután a tehergépkocsi megsérült és megállt, a szovjet alakulat tisztje kiszállt és egyezkedni próbált a lövegrajparancsnokkal arról, hogy tovább mehessenek, aki viszont azt akarta elérni, hogy forduljanak vissza. Czédli István őrvezetőnek, mint a löveg 1-es kezelőjének volt a feladata a lövegparancsnok tűzparancsának továbbítása a löveget betöltő 2-es kezelő felé, valamint a löveggel való célzás. A lövegrajparancsnok visszatérése után kiadott „Tűz!” vezényszóra egy ideig Czédli István irányozta be a célt és a löveget ő hozta tűzkész állapotba mindaddig, amíg Korsós őrvezető meg sem várva Czédli parancstovábbító utasítását önhatalmúlag kezdett tüzelni. Czédli még két irányzott lövést kézifegyverből is leadott a szovjet tisztre, aki összeesett és később meghalt. November 4-ig teljesített szolgálatot az ütegállásban.
1958. augusztus 5-én a Kampf Istvánnal és társaival szemben indított büntetőper IV. rendű vádlottjaként összbüntetésképpen jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-146734
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU HIM HL – XI.22 – 315/1958