Horák Jenő már 1948-ban elkezdett szervezni egy illegális fegyveres szervezkedést Kecskemét környékén a fennálló rendszer megdöntése céljából, ez azonban 1949-ben megszűnt.
Csáky Ferenc 1950 első felében a „Kommunista ellenes erők magyarországi központja” aláírással röplapokat készített, terjesztésére pedig csoportot szervezett Kecskeméten. Testvérével, Csáky Pállal a röplapot 4000 példányban sokszorosította és Csorba Ferenccel együtt budapesti címekre postára adta. A postai költségeket a terményfelvásárlás során elsikkasztott pénzből fedezte.
Horák 1950 szeptemberében újrakezdte a szervezést. Több személyt személyesen vont be a szervezkedésbe, akikkel Csáky Ferencen keresztül tartotta a kapcsolatot. Támogatta Csákyék röplapterjesztését, utasította a tagokat, hogy szerezzenek fegyvert. Csáky, mint közvetlen helyettese önálló akciókat szervezett, gépkocsit vásárolt a szervezkedés céljaira, valamint felajánlotta a 9 mm-es pisztolyát és a hozzá való 24 db lőszert. Az ő ötlete volt, hogy mint az MDP alapszervezeti titkára népnevelői igazolvánnyal látja el a tázlári rendőrőrs lefegyverzésére kijelölt tagokat. A támadás napjául december 24-ét jelölték ki, abból a meggondolásból kiindulva, hogy az őrs nagy része ekkor szabadságon lesz. Ezután rendőrnek öltözve a határmenti rendőrőrsöket támadták volna meg, hogy Jugoszláviából szükség esetén támogatást kaphassanak. Hasonló módon akarták bevenni a többi rendőrkapitányságot, az Államvédelmi Hatóság épületeit, a Belügyminisztériumot és a Magyar Rádió épületét is. A szervezkedés tagjait 1950. december 23-ról 24-re virradó éjjel vették őrizetbe.
HU ÁBTL 3.1.9. V-47233/1