Apja önálló borbélymesterként dolgozott Kecskeméten. Csáky négy reálgimnáziumot végzett. 1944 végén nyugatra menekült, ahonnan 1946-ban tért vissza. 1947-ben belépett a MKP-ba, majd tagja lett az MDP-nek is. 1950-ben a Kecskeméti Földművesszövetkezetben volt terményfelvásárló.
1950 első felében a „Kommunista ellenes erők magyarországi központja” aláírással röplapokat készített, terjesztésére pedig csoportot szervezett Kecskeméten. Testvérével, Csáky Pállal a röplapot 4000 példányban sokszorosította és Csorba Ferenccel együtt budapesti címekre postára adta. A postai költségeket a terményfelvásárlás során elsikkasztott pénzből fedezte.
Horák Jenő 1950-ben beszervezte az általa kiépített illegális mozgalomba. Csáky, mint Horák közvetlen helyettese önálló akciókat szervezett és összekötőként működött Horák és a szervezkedés tagjai között. Gépkocsit vásárolt a szervezkedés céljaira, valamint felajánlotta a 9 mm-es pisztolyát és a hozzá való 24 db lőszert. Az ő ötlete volt, hogy mint az MDP alapszervezeti titkára népnevelői igazolvánnyal látja el a tázlári rendőrőrs lefegyverzésére kijelölt tagokat. A támadás napjául december 24-ét jelölték ki, abból a meggondolásból kiindulva, hogy az őrs nagy része ekkor szabadságon lesz.
1951. augusztus 7-én a Horák Jenővel és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként összbüntetésül jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-47233
HU ÁBTL 3.1.9. V-47233/1