Molnár Károly és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Zámbó Gyula
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 09. 16.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Jacsó János
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. V. 163/1958
Az ítélet jogereje
nem jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. 516/1958
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. október 25-én mintegy 600 főnyi tömeg tüntetett Budapesten a XVIII. kerületi pártház épülete előtt. A tömeg leverte a vörös csillagot az épülettel szemben álló szovjet emlékműről, majd fegyveres harc árán elfoglalta az épületet. Október 26-án Molnár Károly fegyveres csoportjával a XVIII. kerületi rendőrkapitányságra vonult, ahol még ezen a napon megválasztották a nemzetőrséget, ebben Molnár és Hideg József is vezető funkciót kapott. Október utolsó napjaiban és november elején Molnár, Hideg és Terényi István a volt Államvédelmi Hatóság tisztjei után kutattak, többek lakásában tartottak házkutatást, az otthon tartózkodókat letartóztatták és bekísérték a rendőrkapitányságra, a házkutatások során esetenként néhány holmit magukhoz vettek. November 4-én, amikor Molnár tudomást szerzett a szovjet csapatok második katonai inváziójáról, megtagadta a rendőrkapitánynak a megadásra vonatkozó parancsát és átvette a rendőrkapitányság épületében a parancsnokságot. Tudtával és közreműködésével november 5. és 8. között több kerületi üzletből vittek el élelmiszereket, illetve kifosztották a XVIII. kerületi Állami Áruházat. November 6-án a közelben elvonuló szovjet katonai egységekre tüzet nyitottak, akik viszonozták a tüzet, majd megtámadták a kapitányság épületét, minek következtében a csoport egy része otthagyta a helyszínt. Október 8-án még újabb tűzharcokra került sor a kerület különböző pontjain, azután a csoport szétszéledt. Molnár közben nézeteltérésbe keveredett Berki Tivadar nevű társával, akit két pisztolylövéssel agyonlőtt. November 9-én Molnár és Hideg fegyvereiket magukhoz véve Ausztriába akartak szökni, de Taksonynál a szovjet katonák feltartóztatták őket és átadták a magyar hatóságoknak. Hideg a letartóztatása alatt kórházba került, ahonnan 1957. január 21-én megszökött és külföldre távozott.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest XVIII.
Taksony
Pest vármegye
Jogerős döntés

Molnár Károly (Hajmás, 1930.) I. rendű vádlottat többrendbeli, szám szerint meg nem határozható gyilkosságra való fejbujtás bűntette, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, szándékos emberölés bűntette, háromrendbeli rablás bűntette, háromrendbeli rabló-, illetve tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, valamint egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben és ismételten elkövetett lopás bűntette miatt halálra ítélték.

Hideg József (Dorog, 1926) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, hétrendbeli rablás bűntette, kétrendbeli rabló-, illetve tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, valamint egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt távollétében halálra ítélték.

Terényi István (Gödöllő, 1929) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, négyrendbeli rablás bűntette, háromrendbeli rabló-, illetve tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Budapesti Katonai Ügyészség vádiratában Molnár Károlyt és 21 társát vádolta meg a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntettel és más bűncselekményekkel. Az ügyben a Budapesti Katonai Bíróság (B. IV. 605/1957 számon) 1957. november 30-án hozott ítéletet. 1958. február 11-én a Legfelsőbb Bíróság másodfokon (Katf. II. 62/1958 számon) Molnár Károly I. rendű, Hideg József II. rendű és Terényi István VII. rendű vádlottak tekintetében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a Budapesti Katonai Bíróságot.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-144440
HU HIM HL - XI.22 - 605/1957