köztörvényes bűncselekmények

Az 1956-os események idején a Corvin közi felkelőkhöz tartozott a környező utcákban működő több fegyveres egység is. Az egyik ilyen egység az 1958. október 28-án a VIII. kerületi Kisfaludy utca 28/b. számú házban Fáncsik György parancsnoksága alatt létrejött "különleges csoport" volt, amelynek Tóth Tibor, Gyűrű András és Debrei István is tagjai voltak. Egy másik egység a Práter utcai iskolában rendezkedett be, amelyhez csatlakozott Dobi Károly és Novák Károly. Deák Gábor eleinte a Corvin közben tevékenykedett, később azonban a Práter utcai csoporttal harcolt. A VII.

Vádlottak 1956. október 30-án Budapesten tevékenyen részt vettek a Köztársaság téren az MDP Budapesti Pártbizottság székházának ostromában, majd súlyosan bántalmazták az épület elfoglalása után a pincéből feljött pártmunkásokat és államvédelmi sorkatonákat. Az épület elé tereltek hat államvédelmi sorkatonát, majd falhoz állították őket és tüzet nyitottak rájuk. Ezt követően néhányan közreműködtek a tetemek meggyalázásában. Valamennyien harcoltak a főváros különböző pontjain a szovjet katonai egységek ellen.

Garamszegi Alfréd 1956. október 27-én Budapesten csatlakozott a Baross tér 19. szám alatt működő fegyveres csoporthoz. Parancsnoki utasításra több társával együtt – köztük Makádi Jánossal – volt államvédelmi beosztottak lakásán kellett házkutatást tartaniuk és a belügyi dolgozókat őrizetbe kellett venniük. Garamszegiék a házkutatások során készpénzt és több értékes holmit magukhoz vettek, amiket az egyik társának lakására vittek. Garamszegit a Baross téri felkelők letartóztatták, miután megtudták, hogy a házkutatás során kifosztották a lakásokat.

A perben - egy kivétellel - a Baross téri fegyveres egységeket vezető század- és szakaszparancsnokokat ítéltek el. 1956. október vége és november eleje között Budapesten a Baross tér 19. szám alatti épületben gyülekeztek fegyveres és fegyver nélküli személyek, akik október 28-tól zártabb katonai szervezeti formát hoztak létre. A csoport főparancsnoka Nickelsburg László, helyettese a később Nyugatra szökött Pásztor Sándor lett. A parancsnokságuk alatt működő csoport mintegy 400 főnyi fegyverest fogott össze.

1956. december 6-án egy csoport, amelynek vezetője Tóth Géza volt, Budapestről a Bakonyba indultak, hogy csatlakozzanak Maléter Pál fegyveres csapatához. Egy vadászházban rendezkedtek be és megpróbáltak még fegyvert szerezni maguknak. E célból december 12-én Horváth István kezdeményezésére Horváth Szeiler Ferenccel megtámadta a Bakonybél község közelében lévő államvédelmi üdülőt, egy tűzoltótisztet megsegesítettek, de a támadás sikertelen volt.

Huszár László külföldi tartózkodásai idején kapcsolatba került idegen országok hírszerző szerveivel, akik számára adatokat szolgáltatott. Még az 1950-es kiszökése után a jugoszláv titkosszolgálatnak beszámolt a kiskunhalasi katonai laktanyáról és a magyarországi közhangulatól. Majd Ausztriában kihallgatása során adatokat szolgáltatott az osztrák-magyar határ mentén létesített műszaki zárról.

Jakab András az ormosbányai büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulása után, 1956. október 29-én a perecesi munkásszálláson megismerkedett Mester Imrével, akitől kapott egy rendőrségi pisztolyt. November 4-én egy miskolci rendőrségi laktanyából elhozott egy géppisztolyt, hozzávaló lőszert, egy pisztolyt és kettő darab kézigránátot, majd ezeket elrejtette egy ismerőse lakásán.

Az „ellenforradalom” napjaiban mind a négy vádlott tagja volt a Szabad Nép székházat, a Corvin Állami Áruházat és ezek környékét megszállva tartó mintegy 70-80 főből álló fegyveres csoportnak, amelyet Dudás József és Kovács András vezetett. A csoport tagjai rendszeresen folytattak portyákat a fővárosban általuk ellenségesnek vélt személyek után kutatva, törvénytelenül vettek őrizetbe államvédelmi tiszteket, törtek be azok lakására, majd fosztották ki azokat.

1956 novemberében Sipos Zsigmond hat társával együtt elhatározta, hogy egy újabb budapesti felkelés esetére fegyvereket és lőszereket gyűjtenek össze. Az így összeszedett géppisztolyt, kézigránátot és más fegyvereket elrejtették. Ebben a munkában Sipost Csigó László, Bakosi Pál, valamint három fiatalkorú fiú is segítette. Sipos egyik fegyverszerzési akciója során, 1957. január 12-én a Nádor utca és a Szabadság tér sarkán agyonlőtte Bojti Imre karhatalmi őrnagyot, aki nem akarta átadni pisztolyát.

Steiner Lajos 1956. október 28-án csatlakozott Budapesten a VII. kerületi tanács épületében működő nemzetőrséghez, amelynek később parancsnoka lett. A nemzetőröket járőrszolgálatra osztotta be, akik államvédelmi beosztottakat vettek őrizetbe, házkutatásokat tartottak. November 1-jén Steiner kiszállt néhány társával a Kürt utcai államvédelmi objektumba, ahol nagyszámú, szigorúan titkos minősítésű iratot találtak. Ezek közül néhányat több személynek megmutatott, majd másnap az egészet elszállították a katonai ügyészségre.