emberölés, gyilkosság, vagy ezek kísérlete

Francia Kiss Mihály 1919 őszétől, a Tanácsköztársaság bukása után Héjjas Iván különítményének tagjaként több gyilkosságot követett el. Részt vett baloldali személyek és zsidó birtokosok, kereskedők törvénytelen elhurcolásában, megkínzásában és kivégzésében, illetve ilyen cselekményekre adott parancsot. 1919 szeptembere és 1920 júniusa között majdnem 100 gyilkosságban volt bűnrészes. A büntetőjogi felelősségre vonás alól az 1921. novemberi 3-án kiadott kormányzói amnesztia mentesítette, amely a politikai jellegű gyilkosságok elkövetőinek kegyelmet adott.

1956. október 28-tól Franyó Ferenc tagja lett annak a fegyveres csoportnak, amely ellenőrzése alá vonta a Thököly út és a Dózsa György út kereszteződét és környékét. November 4-én a Franyó Ferenc irányítása alatt álló fegyveresek berendezkedtek a Thököly út 44. számú ház azon lakásaiba, amelyek alkalmasak voltak az arra áthaladó szovjet katonai és magyar karhatalmi egységek megtámadására. Az emeleti lakásokban kialakított tüzelőállásokban gépfegyvereket, golyószórókat helyeztek el, kézigránátokkal és nagy mennyiségű benzinnel feltöltött üvegekkel szerelkeztek fel.

A Thököly út és a Százház utca környékén élő munkásokból szerveződött csoport 1956. október 26-a körül alakult meg a Thököly úti közgazdasági technikum épületében. Kezdetben a XIV. kerületi „Egyetemi Forradalmi Zászlóalj” részeként tevékenykedtek, majd november 4-én áttették a székhelyüket a Thököly út 44. számú házba, amiben szerepe volt a folyamatosan bővülő létszámnak is.

1956. október 23. után csatlakozott a nemzetőrséghez, a Budapest IV. kerületi Nemzeti Bizottmány által használt objektumok fegyveres őrzésében vett részt, de segédkezett az államvédelmi beosztottak felkutatásában is. 1956. november 6-án este Budapesten a IV. kerületben a kijárási tilalomra hivatkozva az utcán géppisztollyal meglőtte Ürögi Jánost, aki másnap belehalt sérülésébe.

Vádlottak 1956. október 30-án Budapesten tevékenyen részt vettek a Köztársaság téren az MDP Budapesti Pártbizottság székházának ostromában, majd súlyosan bántalmazták az épület elfoglalása után a pincéből feljött pártmunkásokat és államvédelmi sorkatonákat. Az épület elé tereltek hat államvédelmi sorkatonát, majd falhoz állították őket és tüzet nyitottak rájuk. Ezt követően néhányan közreműködtek a tetemek meggyalázásában. Valamennyien harcoltak a főváros különböző pontjain a szovjet katonai egységek ellen.

Garamszegi Alfréd 1956. október 27-én Budapesten csatlakozott a Baross tér 19. szám alatt működő fegyveres csoporthoz. Parancsnoki utasításra több társával együtt – köztük Makádi Jánossal – volt államvédelmi beosztottak lakásán kellett házkutatást tartaniuk és a belügyi dolgozókat őrizetbe kellett venniük. Garamszegiék a házkutatások során készpénzt és több értékes holmit magukhoz vettek, amiket az egyik társának lakására vittek. Garamszegit a Baross téri felkelők letartóztatták, miután megtudták, hogy a házkutatás során kifosztották a lakásokat.

1956. december 10-én Kecskeméten a MEZŐKER telephelyén sztrájkba léptek a munkások, másnap Góbor Ferenc és Dinnyés István egy alkalmi autóval Városföldre utaztak, hogy meglátogassák szüleiket. Útközben az egyik ismeretlen utastársuk átadott Góbornak egy rendőrségi pisztolyt 15 darab tölténnyel. A településre érve Góbor és Dinnyés vezetésével néhány helybeli állami gazdasági dolgozó a Városföldi Állami Gazdaság igazgatójának, Csík Antalnak a házához mentek, betörték a ház ablakait, bementek a lakásba, ahol erőszakosan léptek fel.

Gombos László 1956 végén talált a Budapest I. kerületében bérelt telkén 7 db dobtáras géppisztolyt és hozzávaló lőszert. Ezeket egy ideig a gaz alatt tartotta. 1957 tavaszán előszedte és átzsírozta őket, majd vízmentesen elcsomagolva kertjében elásta. 1957 tavaszán telkén talált egy TT pisztolyt is, amelyet megtisztított és beolajozás után ugyancsak elrejtett.
Az 1956-os események alatt és után is több alkalommal tiltott határátlépést kísérelt meg, illetve több személynek nyújtott a tiltott határátlépésben segítséget.

A perben - egy kivétellel - a Baross téri fegyveres egységeket vezető század- és szakaszparancsnokokat ítéltek el. 1956. október vége és november eleje között Budapesten a Baross tér 19. szám alatti épületben gyülekeztek fegyveres és fegyver nélküli személyek, akik október 28-tól zártabb katonai szervezeti formát hoztak létre. A csoport főparancsnoka Nickelsburg László, helyettese a később Nyugatra szökött Pásztor Sándor lett. A parancsnokságuk alatt működő csoport mintegy 400 főnyi fegyverest fogott össze.

Huszár László külföldi tartózkodásai idején kapcsolatba került idegen országok hírszerző szerveivel, akik számára adatokat szolgáltatott. Még az 1950-es kiszökése után a jugoszláv titkosszolgálatnak beszámolt a kiskunhalasi katonai laktanyáról és a magyarországi közhangulatól. Majd Ausztriában kihallgatása során adatokat szolgáltatott az osztrák-magyar határ mentén létesített műszaki zárról.