Ugrás a tartalomra

fegyver- és lőszerrejtegetés

Kapcsolódó személyi adatlapok

Bajomi Béla bűnügye

1948 februárjában Bajomi Béla és unokaöccse, Bajomi Miklós elhatározták, hogy létrehoznak egy illegális szervezkedést a demokratikus államrend megdöntése céljából. Ennek részeként röplapokat készítettek, valamint összeállítottak egy memorandumot, amelyet elküldtek a budapesti amerikai követség katonai attaséjának. 1949 májusában Bajomi Béla közölte Mihály nevű fiával, hogy kiszökik az országból, ekkor átadott neki egy pisztolyt és hozzátartozó lőszert. Unokaöccsével átszökött Ausztriába, majd Bécsben kapcsolatba léptek az angol titkosszolgálattal.

Balázs Ferenc és társa bűnügye

Balázs Ferenc 1956. november 2-ig fegyveres szolgálatot adott Budapesten a XIII. kerületi Huba utcai vöröskeresztes raktárnál, amely a Közétkeztetési Technikum területén feküdt. Feladatuk a raktárba be- és kimenő emberek igazoltatása volt. November 2-án fegyverét a többiekkel együtt leadta a Teve utcai rendőrkapitányságon, ő azonban továbbra is a technikum épületében lakott. Amikor az iskola területén találtak két géppisztolyt, értesítették erről a karhatalmistákat, akik elvitték a fegyvereket.

Bartók János és társai bűnügye

1956. november elején a Ravasz Mihály által vezetett pesterzsébeti fegyveres csoport tagjai a lakásához tartozó fáskamrában rejtették el az addig náluk lévő fegyvereket és lőszereket, amelyeknek egy részét Ravasz a statárium kihirdetésekor leadott a hatóságoknak. Bartók János december elején a pesterzsébeti temetőből elhozott egy oda elrejtett TT pisztolyt és két töltött tárat. December 10-én Bartók és Ravasz szereztek egy írógépet, amivel az országos sztrájkra buzdító röplapokat készítettek.

Blaski József és társai bűnügye

A per vádlottjai budai munkásfiatalok voltak, akik 1956 októberében különböző akciókban vettek részt. 1956 novemberétől Mansfeld Péter és Holecz István az eldobott vagy elrejtett fegyvereket, géppisztolyokat és kézigránátokat összegyűjtötték, amiket Mansfeld a házuk kertjében, Holecz pedig a lakása közelében lévő romos garázsban rejtett el. 1957 nyaráig Mansfeld és Holecz több betörést hajtottak végre, ezek során műszaki cikkeket, szerszámokat és élelmiszert vittek el.

Bóna Zsigmond és társai bűnügye

1956 októberében Pomázon megalakították a nemzetőrséget, amelynek Bóna Zsigmond lett a parancsnoka, a többi vádlott pedig a vezérkarban kapott helyet. November 4-én a községbe nagyobb fegyverszállítmány érkezett, hogy ezek segítségével megszervezzék a szovjetekkel szemben az ellenállást. Bóna és társai a szállítmányt elrejtették a pomázi sportotthon színháztermének dobogója alá. A karhatalmisták többször jártak Pomázon, hogy begyűjtsék a fegyvereket, ők azonban nem adták le azokat.

Császár József és társa bűnügye

Császár József 1956. október 23-a után nemzetőrnek jelentkezett Veszprémben. Először őrszolgálatot teljesített a peremartoni gyártelepen, majd november 4-én, miután a szovjet hadsereg bevonult Veszprémbe, a várból tüzelt a szovjet katonákra. A túlerőt látva visszavonult a Pápai úti laktanyába, majd gépkarabélyát és mintegy 100 lőszert magánál tartva hazament lakására. Később visszament a laktanyába, ahonnan újabb fegyvereket és lőszert vitt haza.

Deszkás János és társa bűnügye

Deszkás János már 1948 decemberében beszervezte Tardi István rendőrezredest, a Budapesti Rendőrfőkapitányság Engedélyügyi Osztálya vezetőjét a Rajk-féle összeesküvésbe, és ennek céljaira Tarditól nagyobb mennyiségű fegyvert kért. 1949 januárjában Tardi átadott Deszkásnak 21 darab különféle pisztolyt a hozzájuk való 770 darab tölténnyel. Eszerint Deszkás már nem csak egyszerű részvevője volt a szervezkedésnek, hanem kezdeményezője és vezetője is.

Francia Kiss Mihály bűnügye

Francia Kiss Mihály 1919 őszétől, a Tanácsköztársaság bukása után Héjjas Iván különítményének tagjaként több gyilkosságot követett el. Részt vett baloldali személyek és zsidó birtokosok, kereskedők törvénytelen elhurcolásában, megkínzásában és kivégzésében, illetve ilyen cselekményekre adott parancsot. 1919 szeptembere és 1920 júniusa között majdnem 100 gyilkosságban volt bűnrészes. A büntetőjogi felelősségre vonás alól az 1921. novemberi 3-án kiadott kormányzói amnesztia mentesítette, amely a politikai jellegű gyilkosságok elkövetőinek kegyelmet adott.

Gombos László bűnügye

Gombos László 1956 végén talált a Budapest I. kerületében bérelt telkén 7 db dobtáras géppisztolyt és hozzávaló lőszert. Ezeket egy ideig a gaz alatt tartotta. 1957 tavaszán előszedte és átzsírozta őket, majd vízmentesen elcsomagolva kertjében elásta. 1957 tavaszán telkén talált egy TT pisztolyt is, amelyet megtisztított és beolajozás után ugyancsak elrejtett.
Az 1956-os események alatt és után is több alkalommal tiltott határátlépést kísérelt meg, illetve több személynek nyújtott a tiltott határátlépésben segítséget.

Horváth István és társai bűnügye

1956. december 6-án egy csoport, amelynek vezetője Tóth Géza volt, Budapestről a Bakonyba indultak, hogy csatlakozzanak Maléter Pál fegyveres csapatához. Egy vadászházban rendezkedtek be és megpróbáltak még fegyvert szerezni maguknak. E célból december 12-én Horváth István kezdeményezésére Horváth Szeiler Ferenccel megtámadta a Bakonybél község közelében lévő államvédelmi üdülőt, egy tűzoltótisztet megsegesítettek, de a támadás sikertelen volt.