1920 és 1938 között egy V. kerületi pékségben dolgozott, ahonnan saját elmondása szerint zsidó munkaadója sógora nyilas párttagsága miatt bocsátotta el. 1939 és 1944 novembere között egy másik pékségben dolgozott. 1939-ben belépett a Nemzeti Frontba, majd annak feloszlatása után, 1940-ben a Nyilaskeresztes Pártba. 1944. október 15-én, a nyilas hatalomátvétel után részt vett a Városmajorban a nyilas párttagok számára összehívott eligazításon. Állítása szerint 1944 decemberében Németországba távozott feleségével és egyik fiával, ahonnan csak 1945 novemberében tért haza.
1944. október 16-tól decemberig a Budapest V. Szent István körút 2. szám alatti nyilas pártházban pártszolgálatosként vezető szerepet töltött be, több esetben utasítást adott és maga is részt vett polgári személyek elhurcolásában, kifosztásában, megkínzásában és törvénytelen kivégzésében.
1950. december 4-én a vele szemben indított büntetőper során jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-146220