Értelmiségi családból származott, apja zeneiskolai igazgató volt Szabadkán. 1943-ig ő is zenetanárként működött Szabadkán. 1943-ban önként jelentkezett a német hadseregbe, karnagyként teljesített szolgálatot egy SS alakulatnál. Harci cselekményekben nem vett részt.
1943-ban önként belépett a német hadseregbe, ahol karnagyként egy SS alakulatnál szolgált. 1948 májusában Magyarországról átszökött Jugoszláviába, ahol a jugoszláv állambiztonsági szervezet (UDB) hírszerzési feladatokra beszervezte. Júniusban illegálisan visszatért Magyarországra, hogy információkat gyűjtsön. 1949 szeptemberében vissza akart térni Jugoszláviába, ám a magyar hatóságok elfogták. Miután kitöltötte a tiltott határátlépésért rá kirótt 7 havi börtönbüntetést, illegális szervezkedésbe fogott: Hargitai László álnéven, egykori vezérkari tisztnek kiadva magát szervezte az Izsák és Orgovány környéki birtokos gazdákat. Célja egy olyan államellenes szervezetet létrehozása volt, amely jugoszláv támadás esetén magához ragadja a hatalmat és az ellenséges csapatokat fegyveresen támogatja. Fegyvereket a jugoszlávoktól akart szerezni.
1952. január 30-án a Hermann Ottóval és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.