Szegényparaszti családba született, édesapja gazdasági cseléd volt. Négy elemi osztályt végzett, majd ő is cselédként dolgozott. 1918-ban besorozták katonának, az olasz fronton hadifogságba esett, ahonnan 1919 novemberében tért vissza. 1922-ben önként jelentkezett hivatásos katonai szolgálatra. Itt egy polgári osztályt, majd altiszti iskolát végzett. 1941-ben előléptették főtörzsőrmesterré. 1945 májusában Csehország területén szovjet hadifogságba esett. Innen 1947 augusztusában került haza. Miskolcra költözött és napszámos munkából élt. 1950-ben demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt 3 havi – próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték. 1955-től saját földjén gazdálkodott.
1957 elején Szrogh Sándor és Fodor Mihály honvédek többször felkeresték, hogy tőle a honvédség részére élelmiszert vásároljanak. 1957. április 19-én Szrogh és Fodor, valamint Georgij Petrovics Nyenov szovjet tizedes elmentek lakására, hogy ott Szrogh a szovjet katonától különböző értéktárgyakat vásároljon. Az alkudozás alatt italoztak is, közben Kiss többször felszólította a magyar katonákat, hogy öljék meg a tizedest, hiszen korábban a szovjetek is lőttek le magyar katonákat. Szrogh már megvásárolta a tizedes látcsövét, de a pisztolyát is meg akarta szerezni. Ebből nézeteltérés támadt köztük, aminek a végén Szrogh a pisztollyal agyonlőtte a tizedest. Szrogh magához vette a szovjet katona fegyverét, látcsövét és karóráját, készpénzét pedig Fodorral elosztotta.
1957. május 17-én a Kiss Sándorral és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-150582
HU HIM HL – XI.27 – B. 86/1957