Középparaszti családból származott, szülei 18 kataszteri hold földön gazdálkodtak. Hat elemi osztályt végzett, majd a családi birtokon segédkezett. 1935-ben lopás vétsége miatt 15 napi fogházra ítélték. 1939-ben önként bevonult a 18. honvéd gyalogezred zenekarához, ahonnan 1940 nyarán leszerelt. 1941 októberétől tényleges katonai szolgálatot teljesített, 1945 februárban sebesülése miatt leszerelték. 1946-ig az őcsényi tésztagyárban dolgozott, majd saját földjén gazdálkodott. 1948-ban könnyű testi sértés vétsége miatt 150 Ft. pénzbüntetésre ítélték. 1948 augusztusában fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt 12 évi börtönre ítélték. Büntetéséből hat évet töltött ki, 1954 szeptemberében kegyelemből szabadlábra helyezték. Ezután nagyrészt a családi gazdaságban dolgozott. 1957. október 10-én házkutatást tartottak nála, majd őrizetbe vették.
1956 őszén magához vette a nagyapja által talált kispuskát, azt javítgatta és átalakította. Az év végén – már a rögtönbíráskodás kihirdetése után – egy ismerősétől megőrzésre átvett két pisztolyt a hozzájuk való 109 darab tölténnyel, valamint 203 darab kispuska lőszert. Később talált még egy pisztolyt három darab tölténnyel. Az „ellenforradalmi” célból birtokában tartott fegyvereket és lőszereket a lakásán és a szőlőhegyen lévő présházban rejtegette. A hatóságok félrevezetése céljából 1957. július 31-én beszolgáltatott a rendőrségnek egy pisztolyt hat darab lőszerrel.
1957. október 17-én a vele szemben indított büntetőper során jogerősen halálra ítélték.
HU HIM HL – XI.25 – 217/1957