Ugrás a tartalomra

Herczegh Benjámin és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Béres Miklós
Az eljáró ügyészség megnevezése
Legfőbb Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1960. 12. 12.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Borbély János
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
T. B. 46/1960/5.
A jogerős döntés szerinti tényállás

A perben - egy kivétellel - a Baross téri fegyveres egységeket vezető század- és szakaszparancsnokokat ítéltek el. 1956. október vége és november eleje között Budapesten a Baross tér 19. szám alatti épületben gyülekeztek fegyveres és fegyver nélküli személyek, akik október 28-tól zártabb katonai szervezeti formát hoztak létre. A csoport főparancsnoka Nickelsburg László, helyettese a később Nyugatra szökött Pásztor Sándor lett. A parancsnokságuk alatt működő csoport mintegy 400 főnyi fegyverest fogott össze. A csoport tagjait a katonai szervezeteknek megfelelően századokra, szakaszokra és rajokra osztották be. Október végéig a MESZÖV használatában lévő épület nagy részét birtokba vették. A fegyveresek kezdetektől részt vettek a volt államvédelmi beosztottak, kommunista funkcionáriusok üldözésében, lakásukon házkutatások tartásában. Október 29-én Nickelsburg parancsára az épület pincéjében négy személyt, november 2-án pedig még két személyt kivégeztek. Másnap mintegy 140 fővel vettek részt a Köztársaság téren az MDP székház megtámadásában, majd az épület elfoglalását követő atrocitásokban. November 4-én megtámadták a Baross téren áthaladó szovjet katonai egységeket, később tüzeltek a Kerepesi úton vonuló szovjet csapatokra is. November közepétől a szovjet túlerővel szemben fokozatosan beszüntették a harcokat, s Nickelsburg vezetésével a csoport egy része áttette székhelyét a Péterfy Sándor Utcai Kórházba.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VI.
Budapest VII.
Budapest VIII.
Jogerős döntés

Herczegh Benjámin (Cinkota, 1926) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett, tettesi és felbujtói minőségben elkövetett többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint felbujtói minőségben a társadalmi tulajdon sérelmére, ismételten és bűnszövetkezetben lopással és szándékos megrongálásával elkövetett bűntett miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Kovács Lajos (Budapest, 1927) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben rablással, lopással és szándékos megrongálással elkövetett bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Hámori István (Budapest, 1917) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett, tettesi és felbujtói minőségben elkövetett többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, tettesi és felbujtói minőségben a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopással és szándékos megrongálással elkövetett bűntett, a személyi tulajdon sérelmére elkövetett kétrendbeli rablás bűntette, valamint a személyi tulajdon sérelmére elkövetett egyrendbeli lopás bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Timus Lajos (Jászladány, 1922) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopással és szándékos megrongálással elkövetett bűntett miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

Mocsári József (Dobóca, 1907) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett, tettesi és felbujtói minőségben elkövetett többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopással és szándékos megrongálással elkövetett bűntett miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Antal Péter (Gyergyóremete, 1912) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben szándékos megrongálással elkövetett bűntett miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Stellner László (Barcs, 1919) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben szándékos megrongálással elkövetett bűntett miatt összbüntetésül 10 évi börtönre ítélték.

Nickelsburg László (Budapest, 1924) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben kezdeményezéssel és vezetéssel elkövetett bűntett, tettesi és felbujtói minőségben elkövetett többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint felbujtói minőségben a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopással és szándékos megrongálással elkövetett bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Nickelsburg Lászlót 1959-ben a Budapesti Fővárosi Bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte az 1956-os cselekedetei miatt. Később azon a címen újították fel az ügyet, hogy szükséges a korábbi eljárásban homályban maradt Köztársaság téri ostromban és gyilkosságokban játszott szerepének felderítése. 1961. június 7-én a Legfőbb Ügyészség perújítási indítványára 1961. június 9-én a Legfelsőbb Bíróság a Nickelburg László és társa I. és II. fokú ítéleteit hatályon kívül helyezte, illetve Nickelsburg ügyét összevonták a Herczegh Benjámin és társai perével, amiben elsőfokon a a T.B. 26/1961. számon a Legfelsőbb Bíróság döntött.
Ügycsoport(ok)
1956
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-142299
HU ÁBTL 3.1.9. V-147834/10-a
HU ÁBTL 3.1.9. V-147834/10-a I-IX. számú melléklet
HU BFL – XXV.4.f.8 – 7098/1957
HU MNL OL – XX.5.h – 46/1960