Ugrás a tartalomra

Major Ernő

Születési hely:
Budapest
Születési idő
Lakóhely
Budapest XXI.
Foglalkozás(ok)
rendőr
segédmunkás
Életrajzi megjegyzés

Munkáscsaládból származott, apja szíjgyártó-segéd volt. A 6 elemi osztály elvégzése után a Csepeli Posztógyárban kezdett el dolgozni, majd szíjgyártó-segéd képesítést szerzett. 1937-től 1940-ig a ceglédi huszárezrednél teljesített katonai szolgálatot. 1941 nyarán jelentkezett a rendőrség kötelékébe, az egyéves rendőr-tanosztály elvégzése után a karhatalmi zászlóaljhoz osztották be, és a XIV. karületi, majd a csepeli kapitányságra került, onnan szerelt le 1950 decemberében őrmesteri rendfokozattal. 1950-től 1956 októberéig, majd november 9-től letartózatásáig a Csepel Vas- és Fémművek kerékpárüzemében segédmunkásként dolgozott.  1945-től 1948-ig a Független Kisgazdapárt rendőri szervezetének volt aktív tagja.
 

Őrizetbevétel ideje
Őrizetbevétel ideje megjegyzés
A vizsgálati anyag szerint az előzetes letartóztatását 1957. 05. 22-én rendelték el, május 25-én már az első kihallgatásáról készült jegyzőkönyv. Ellenben a vádiratban és az ítéletben ez a dátum 1957. 05. 27.
Terhére rótt cselekmény

1956.  október 29-én Csepelen bekapcsolódott az ideiglenes nemzeti bizottmány munkájába, majd másnap a véglegesített bizottmány a nemzetőr zászlóalj parancsnoki teendőivel bízta meg. Október 31-tól egészen a szovjet csapatok november 9-i csepeli bevonulásáig parancsnokként irányította nemzetőrséget.  Október 30-án tagja volt annak a küldöttségnek, amely Nagy Imrével tárgyalt a Parlamentben. A november 4-i második szovjet intervenció után igyekezett a lehető leghatékonyabban megszervezni az ellenállást. Parancsára az alárendelt egységek minden alkalommal felvették a harcot, amikor a szovjet katonai alakulatok megkísérték a város elfoglalását.  November 6-án a szovjet tankok bejutásának megakadályozására az ő utasítására, Andi József irányításával egy vasbugával megrakott szerelvényeket gördítettek a vasgyár főbejárata elé, majd november 8-án a csepeli szabadkikötőből több vagont tolattattak ki, az úttestet elzáró olajjal megtöltött tartályokat azonban a szovjetek tüzérségi tűzzel felgyújtották. A rendőrség épületét november 9-én hagyta el. A fegyveres harc bukása után visszament dolgozni, majd márciusban őrizetbe vették, azonban ekkor még szabadon engedték. Ötvenhatos cselekményeiért 1957. május 22-én tartóztatták le.

A cselekmény helyszíne(i)
Budapest XXI.
A cselekmény minősítése(i)
a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette
Büntetőintézkedés

1958. március 4-én a Kőrösi Sándorral és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.

Elhalálozás ideje
Elhalálozás helye
Elhalálozás oka
Kivégzés
Temetés helye
Halotti anyakönyvi bejegyzés száma
Budapest X. 308/1958
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-143818
HU ÁBTL 3.1.9. V-143818/1-3.
HU ÁBTL 3.1.9. V-143818/3a.
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU HIM HL – XI.22 – 742/1957