Perbíró József és társai bűnügye

1956 októberében a szegedi József Attila Kör és MEFESZ tevékenysége nagyban hozzájárult a budapesti megmozdulások kialakulásához. Október 19-én a József Attila Kör gyűlést tartott, ahol felszólalt Kovács József és élesen bírálta a fennálló rendszert, a diákság pedig másnapi gyűlésén követelte a Rákosi-rendszer vezetőinek felelősségre vonását, bérreformot és a szovjetek kivonulását. Az egyetemisták már ekkor a Dóm térre akartak vonulni, de Perbíró József professzornak ekkor még sikerült lecsillapítani a diákságot. Október 23-án a Budapesten kitört forradalom hírére Szegeden Gyurkó Lajos vezérőrnagy azonnal bevezette a szükségállapotot. Október 26-án a tüntető tömeg be akart jutni a Széchenyi térre, a katonaság azonban fegyvert használt, ennek eredményeként egy haláleset is történt. Másnap 30 ezer ember vonult az utcákra, majd éjjel megalakult Szeged Város Forradalmi Bizottmánya (néptanács), amelynek Perbíró József lett az elnöke. A néptanács 1956. október 27-én átvette a közigazgatás irányítását. Október 29-én megválasztották a végleges bizottság tagjait, akik Perbíró József, Fábián Ferenc, Horváth Jenő, Joszt István, Kovács József, Királyházi Sándor, Németh Ferenc, Strasser Gyula, Tóth Ágoston, Szegedi István és Ardai Lajos lettek. Az ülésen megkezdték a nemzetőrség megszervezését, parancsnokának Palotás Józsefet, október 31-én a belügyi szervek felügyeletével pedig Kovács Józsefet bízták meg. Másnap összegyűjtötték és őrizetbe vették az államvédelmi beosztottakat, akiket később a Csillagbörtönbe szállították át. A forradalmi bizottság lefoglalta a szegedi pártbizottság által működtetett Délmagyarország című lap szerkesztőségét és nyomdáját. A szerkesztőség vezetésével Fábián Ferencet bízták meg, az újságot pedig „Szeged Népe” névre változtatták át. November 4-én, miután a szovjet csapatok bevonultak a városba, a Perbíró által összehívott katonai tanács ülésén elhatározták, hogy amennyiben a szovjet alakulatok támadólag lépnek fel, fegyveresen szembe szállnak velük. Ennek érdekében lövegeket állítottak fel az újszegedi hídfőnél és a város lakosságának mintegy 3000 darab gyorstüzelésű fegyvert osztottak ki. Nagyobb összetűzésre azonban nem került sor.