Berinszki József és társai bűnügye

Berinszki József 1951 októberétől kezdve a magyar gőzhajókon dolgozva rendszeresen eljutott Bécsbe, ahol kapcsoltba került az oda emigrált Bátai Györggyel. Bátai kérésére Berinszki kezdetben családi leveleket vitt Budapestre Bátai sógorának, Figler Károlynak. 1952 elején aztán Bátai közölte vele, hogy ő valójában egy amerikai kémszervezet számára folytat hírszerzést Magyarországon. Bátai felkérésére Berinszki elvállalta, hogy futárként segíti titkos munkáját. Bátai ezek után a Magyarországon dolgozó megbízottai által összeállított, főleg katonai jellegű adatokat tartalmazó kémjelentéseket Berinszki címére küldette, aki ezeket kicsempészte neki Ausztriába. A levelekért, illetve az ugyancsak kicsempészett könyvekért, MÁV menetrendért, személyi okmányokért Berinszki pénzbeli ellenszolgáltatást kapott.
Bátain keresztül Berinszki megismerkedett Haffner Győző amerikai ügynökkel, akinek a megbízásából különböző pénzösszegeket csempészett be Magyarországra, majd a pénzt a megadott címekre postázta. A behozott pénzösszegek után Berinszki 10%-os juttatásban részesült.
1952 áprilisában Bátai felszólítására Berinszki vállalta, hogy hajóútjai alkalmával megfigyeli a katonai alakulatok mozgását, a nagyobb építkezéseket, a Szovjetunió felé haladó szállítmányokat és ezekről jelentést készít számára.
1952 tavaszán Berinszki József megpróbálta futárszolgálatra beszervezni testvérét, Berinszki Andrást is, aki azonban akkor azt nem vállalta. András később személyesen is megismerkedett Bátaival, aki akkor meggyőzte, így vállalkozott arra, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe leveleket csempészik be Magyarországra. András a lakásán rendszeresen hallgatta a nyugati rádiók magyar nyelvű adásait, különösen a Szabad Európa Rádiót, a hallott hírekről pedig beszámolt a munkatársainak.
Figler Károly 1951 decemberében Berinszki Józsefen keresztül került levelezési kapcsolatba a Bécsbe emigrált sógorával, Bátai Györggyel. Bátai kérésére Figler és felesége a levelekben beszámolt a magyarországi eseményekről, az emberek hangulatáról is. 1952 áprilisában aztán Bátai konkrét kémkedésre és részletes katonai adatok közlésére szólította fel a házaspárt, továbbá arra, hogy Figler Károlyné testvérét, Gécsek Ottó alhadnagyot is szervezzék be a munkába. Figlerné megkísérelte testvére beszervezését, ő azonban visszautasította a kémkedést.
Figler Károly 1952 januárjában átvett Bátaitól 40 db órát, amelyeket feleségével együtt értékesített. A befolyt összeg egy részét visszaküldték Bécsbe, egy részét id. Haffner Győzőnek adták át, a fennmaradó összeget pedig megtartották maguknak.
Figler Károly testvére, Figler Nándor már 1951 nyarán beszámolt testvérének, Bátai Györgynének annak kérésére a Fóton állomásozó államvédelmi határőr alakulatról, valamint az ottani üzem munkájáról. 1952 januárjában Bátai levélben szólította fel Figler Nándort a kémtevékenység folytatására, főleg a fóti alakulatról kellett adatokat szereznie.
Király Nándor és Olasz Lajos 1947-től kezdve rendszeresen foglalkoztak feketézéssel. Királyt emiatt 1952 februárjában őrizetbe vették, innen azonban megszökött. Külföldre akart szökni, ezért nyugati hírszerző szervekkel kereste a kapcsolatot, hogy a részükre végzett munkáért cserébe segítsék Nyugatra jutását. 1952 áprilisában Figler Károlyt e célból kereste fel Olasz és Király. Figler ismertette előttük Bátai kémtevékenységét és felszólította őket katonai adatok gyűjtésére, amit ők vállaltak is.