Dárdai Dezső és társai bűnügye

Meszlényi Róbert 1942 áprilisától a 7. gépágyús légvédelmi üteg parancsnokaként a szovjet fronton teljesített szolgálatot. Meszlényi beosztott tisztje volt Szőnyi Miklós. 1942 májusában az alakulatot Sumakov községbe helyezték, ahol Meszlényi utasítására több esetben tartottak a lakosság körében razziát és házkutatást. A gyanús személyeket vallatták, majd meggyilkolták. Parancsára a magyar legénységgel is kegyetlenül bántak, rendszeresek voltak a fenyítések és a kikötések.
1945 elején Meszlényi és Marnó Béla a Szent László Hadosztály kötelékében nyugatra ment, ahol brit hadifogságba estek. Augusztusban Korponai Miklós volt vezérkari százados, a brit titkosszolgálat ügynöke a hadosztály több tagjával megbeszélést folytatott a magyarországi helyzetről. Októberben Marnó Béla és testvére, Marnó János elhatározták, hogy visszatérnek Magyarországra, ahová magukkal viszik a hadosztály kb. 25 gépkocsiját, hogy egy fuvarozó vállalatot hozzanak létre, ahol a hadosztály volt tagjait alkalmaznák, a jövedelemből pedig fegyvereket vásárolnának egy későbbi rendszerváltozáshoz nyújtandó katonai segítséghez. Korponai támogatta tervüket, de kikötötte, hogy kémtevékenységet is kell folytatniuk a britek részére. Fáber alezredes, a hadosztály parancsnokának felszólítására Meszlényi is csatlakozott a Marnó testvérek által vezetett szervezkedéshez.
Marnó Béla Ausztriában maradt a Korponaival való kapcsolattartás miatt, Marnó János és Meszlényi pedig visszatértek Magyarországra. Budapesten Marnó bevonta a szervezkedésbe Dárdai Dezsőt. Az ő feladata volt a behozandó gépkocsik számára legalizáló igazolványok szerzése és további beszervezések végrehajtása. 1946 áprilisában Marnó János átadta szervezkedés vezetését Dárdainak, aki levél útján információkat küldött neki a magyarországi politikai és gazdasági helyzetről. 1948 áprilisában Meszlényi felvette a kapcsolatot a Szent László Hadosztály több volt tisztjével és bevonta őket a szervezkedésbe.