Barcza Gyuláné és társai

Barcza Gyuláné 1946 novemberében illegálisan Ausztriába szökött, ahol az amerikai hírszerzés több alkalommal kihallgatta. Ezek során gazdasági és politikai, valamint a magyar és a szovjet csapatokra vonatkozó katonai adatokat közölt velük. 1948-ban a budapesti amerikai követségen állásra jelentkezett. Itt alkalmazták, megbízható egyénnek találták és megbízták kémkedéssel, amit ő elvállalt. Jelentést készített a Székesfehérváron észlelt szovjet csapatmozgásokról és a sóstói, illetve más repülőtereken tartózkodó repülőgépekről, egységekről. 1948-ban amerikai utasításra felajánlotta szolgálatait a magyar politikai rendőrségnek, majd dezinformációs jelentésekkel igyekezett félrevezetni a hatóságot. 1949 augusztusában Székesfehérváron felkereste az édesapját, Gergely Sándort, aki a Budai úti laktanya építkezésén dolgozott. Kérésére édesapja részletes beszámolt neki az építkezésről. 1950 nyarán felkereste testvérét, Kulcsár Jánosnét és férjét Sároskeresztúron, akikkel közölte, hogy az amerikaiak számára végez hírszerzést. Felszólította őket, hogy figyeljék a házuk előtt elhaladó szovjet gépkocsik és páncélkocsik betűjelét, majd azt közöljék vele. Kulcsárné több esetben jelentést tett Barczánénak az észlelt gépkocsikról, míg Kulcsár Lajos a sárkeresztúri lakosság hangulatáról és a kulákok elleni intézkedésekről tájékoztatta. Barczáné az összegyűjtött és átadott adatokért anyagi ellenszolgálatást kapott az amerikaiaktól.